2011. január 3., hétfő

Egy apró hülyeség

Csak gondoltam, szólok, hogy egy kicsit el fogok térni a következő néhány ismertetővel az eredeti projekttől, mer' ezeket a filmeket most találtam, és baromi jónak tűnnek, úgyhogy holnap vagy holnaputántól róluk lesz ismertető... aztán meg minden megy tovább a terv szerint.

Éééés, csak mert már volt egy reklámos bejegyzésem, íme néhány reklám, de most a jobbak...





Éééés, most húzok aludni (holnap 3-kor kelés, matek, fizika és angol témazáró egy napon... hmmm... minden nap egy újabb kaland!...)

2011. január 1., szombat

Slugs/ Slugs, muerte viscosa

Év: 1988
Ország: Spanyol, USA
Műfaj: horror, vígjáték
Rendező: Juan Piquer Simón
Szereplők: Philip MacHale, Michael Garfield, Kim Terry, John Battaglia

A történet:
A film épphogy elkezdődik, a csigák máris szedni kezdik áldozataikat, komplett vérfürdőt rendezve (szó szerint... he-he...). A rendőrök már csak a csontokat találják meg, de fogalmuk sincs, hogy ki lehetett a gyilkos...
Csak Mike, az egészségügyi munkás kezd átlátni a helyzeten, amikor a tetthelyen gyanús csiganyálnyomokat talál...
Otthon fel is tűnik neki, hogy milyen sok a meztelencsiga, és mikor az egyiket meg akarja fogni, a galád állat megharapja őt. Ettől a fickó magyarázatot kap a gyilkosság rejtélyére, de valamiért senki nem akarja elhinni neki, hogy egy rakás pszichocsiga írtja a népet...
Az áldozatok száma tovább nő, és a csigák egyre éhesebbek, de nem salátára fáj a foguk...

Személyes vélemény:
Nem rossz film, de azért olyan hű-de jó sem... igazából semmi extra.
A csigatámadások elég véresek voltak, volt például egy felrobbanó fej is, de ahhoz kevés volt, hogy kitűnjön ezekkel a jelenetekkel. Vicces, de nem annyira, hogy a néző a földön fetrengjen a röhögéstől, csak akkor fogja viccesnek találni az ember a filmet, ha nem veszi komolyan.
Ööö... még elemezgethetném pár soron át a filmet, de semmi értelme, mert szinte minden szempontból egy közepes alkotás... Vagyis egyáltalán nem lett rossz, én jól elszórakoztam rajta, de nem gondolom úgy, hogy sokat veszítettem volna, ha ezt most nem nézem meg.
Szóval meg lehet nézni, egy próbát megér, de nem váltja meg a világot...


2010. december 31., péntek

Újévi formalitások

Szal eredetileg csak úgy diszkréten megemlítettem volna a következő ismertető végén, hogy buék meg hasonlók, de mivel az ismertető még csak papíron van meg (anyámnál írtam karácsonykor ahelyett, hogy Babe-t (vagy mi... az a malacos beszélőállatos film...) néztem volna a húgommal, és emiatt le is cseszett a gyerek...mindegy.) és be kéne gépelnem, de ahhoz most túl lusta és elfoglalt vok(ez úgy hangzik, mintha olyan fontos ember lennék...). Nálunk lesz a szilveszteri hepaj, és emiatt ma mindenki hű-de-hasznoskodik (apám süt-főz, én takarítok, a nővérem meg nincs itthon). Éééés, még van 8 óra hátra az évből!!! (ééés, pont most hallottam kintről valami robbanásszerűséget, mintha egy tűzijáték rakéta idő előtt sült volna el, és ezt egy fickó ordítása kísérte... hmmm... érdekes...)

Persze utoljára a bejegyzés lényege:
Mindenkinek legyen jobb a következő éve, mint az idei volt! (Kivéve annak, aki azt akarja, hogy a jövő éve rosszabb legyen...)

Ui.: Tessék Thievery corporationt hallgatni, mert az egy jó dolog!
Az ismertető holnap délután lesz fönt... valszeg.

2010. december 26., vasárnap

Horror/seinen mangák #1

Ez a 100. bejegyzés(éljen, hurrá, meg minden!!!)...

Ööö... akkor most jön valami magyarázatféleség arra, hogy milyen is az a seinen manga: Fiatal férfiaknak szól (de amúgy persze bárki olvashatja), témájában olyan dolgok vannak, amik őket érdekelhetik, ált. a főszereplő is hasonlít a célcsoportra, olyasmi, mint a shounen (ami meg fiúknak szól, és olyan a témája, ami a kölyköket érdekelheti abban a korban, ált. a verekedős/harcolós mangák oda sorolhatóak (Naruto)), csak ez érettebb verzió. A szereplők személyisége és a téma is rendesen kidolgozott, a rajzolás sem annyira gyerekes, a poénok is morbidabbak, előfordul erősebb szexuális tartalom is, meg erőszakosabb is... talán, de persze ez mangánként változik, én meg próbáltam egy általános meghatározást adni... lehet olyan seinen mangát is találni, ami teljesen elüt az eddig felsorolt dolgoktól.

Én általában a horror (ezt nem kell magyaráznom, hogy miért) és a seinen (a komplex történetek, meg a hangulat miatt) műfajokban szoktam választani, egy időre leálltam a mangaolvasással, de most megint szokásommá vált, úgyhogy egy párat bemutatok, amik szerintem elég jók.
Még sok ilyen mangás bejegyzés lesz, mert ez csak egy töredéke azoknak a remek mangáknak amik eddig készültek...

A Manga Fox (angol) nevű oldalon szinte minden fönt van, magyarul nem nagyon olvasok, mert így szoktam meg, ráadásul amikor elkezdtem mangákat olvasni, a többséget még nem is fordították akkor magyarra, most nemtom, hogy mi a helyzet, mert nem nézem... szóval a linkek is a Manga Foxra mutatnak, a borító képek is onnan vannak, és az összes manga kép, de a linket majd úgyis kirakom a képekhez. Elvileg ha valaki rákattint a képre, az átirányít arra a részre, ahol az a kép van a fejezeten belül... a cím meg a manga oldalához vezet, ott lehet választani, hogy melyik fejezetet akarod olvasni, általában van valami figyelmeztetés egy piros négyzetben, hogy amit olvasni akarsz, abban lehet nem gyerekeknek való tartalom, ha rákattintasz az ottani szövegre, megjelenik a fejezetek listája... de nem minden mangához rakták oda...

És ami még fontos: jobbról balra kell olvasni a mangákat, azaz a paneleket és a szövegbuborékokat is úgy kell nézni, hogy mindig a jobb oldali legyen az első, és onnan haladva balra a következő... ööö... a lényeg annyi, hogy úgy kell olvasni, mint egy átlagos európai képregényt, csak az irányt kell megfordítani...




Cím:
Ibitsu
Mangaka: Ryou Haruka
Műfaj: horror, seinen
Hossz: 2 kötet (a manga és a fordítás is befejezve)

Az egész egy városi legendával kezdődik, miszerint egy fura lolita (azok a rokokó/barokk fodros-csipkés cuccba öltözött csajok) megkérdez egy srácot az utcáról, hogy akar-e húgot, és ha a srác azt mondja, hogy nem, a csaj szimplán kinyírja őt, de ha azt mondja, hogy van már, a loli átveszi a húg helyét, és a srácnak csúnya, szenvedéssel teli halála lesz... Ezen kívül van még két egyfejezetes melléktörténet (amúgy sztem az első kötet végi extra ijesztőbb volt, mint a fő történet)


...................................................................................


Cím: Himizu

Mangaka: Furuya Minoru
Műfaj: seinen, dráma, pszichológiai, vígjáték,
Hossz: a mangafoxon lefordítva a 2. kötetig van, a fordítócsapat úgy tűnik, hogy már nem műxik, remélhetőleg mások majd átveszik és folytatják, van rá esély... a manga maga 4 kötetes, és befejezett.

Egyszerű alaphelyzet: a főszereplő a lehető legsemmilyenebb, nyugodt, békés, átlagos életet akar élni, ennek érdekében oda is figyel arra, hogy távol tartsa magától a sorsfordító eseményeket. A szülei lelépnek, ő meg éli a maga életét, próbálja túlélni a sok hülyeséget, ami történik körülötte, és ott vannak persze az elcseszett haverjai, akik szintén igyekeznek életképesek maradni a maguk módján, közben meg a főszereplő azon van, hogy azt higgye, mindez teljesen átlagos, még akkor is, amikor már nem bírja irányítani a dolgokat, és minden egyre kevésbé lesz átlagos....
Talán az egyik legsötétebb hangulatú manga, amit valaha olvastam, nagyon kegyetlen, és tele van olyan poénokkal, amiken az ember igazából nem is röhögne, de minden annyira elcseszett és abszurd, hogy az már vicces...
A szereplők mimikája eltúlzott, de a rajzolás baromi jó.


..................................................................................


Cím: Zashiki onna

Mangaka: Mochizuki Minetaro
Műfaj: horror, seinen
Hossz: 1 kötetes (a manga és a fordítás is befejezett)

Egy srác az éjjel kimegy megnézni, hogy ki dörömböl a szomszéd ajtaján ilyenkor. Egy legalább kér méter magas, hosszú fekete hajú nő az, aki miután nem tudta elérni a szomszédot, zaklatni kezdi a srácot. Először telefonon hívogatja, majd megszerzi a lakáskulcsot...
A legijesztőbb az egészben az, hogy a nő bár elég ronda, de nem olyan természetellenesen durván, csak szimplán hétköznapian ronda. De komplett őrült, és képtelenség leállítani őt, ha valaki leüti, az rögtön fölkel és visszatámad... elég kiszámíthatatlan és furcsa a viselkedése.
Azt hiszem, ez az egyik legijesztőbb horrormanga...

..............................................................................


Cím: Franken Fran

Mangaka: Kigitsu Katsuhisa
Műfaj: horror, sci-fi, seinen, ecchi(enyhe pucérkodás van benne), vígjáték, dráma, pszichológiai
Hossz: a fordítás és a manga is a 6. kötetnél tart, még mindkettő megy.

Egy frankestein szörnye kinézetűre összefoltozott csaj, Fran, mindenféle fura operációt végez, hogy teljesítse a különböző emberek kérését, és általában vagy rosszul sülnek el a dolgok, és emiatt totális katasztrófa lesz, vagy valami bizarr megoldást találnak, hogy megoldják a problémát...
Baromi véres, szinte minden fejezet bővelkedik levágott testrészekben vagy belsőszervekben, ami még egy doktoros mangához is sok...
Ez az egyik legfurább manga a kedvenceim közül... nagyon eredeti, és még vicces is... de tényleg!



...........................................................................

















Cím:
Mirai nikki

Mangaka: Esuno Sakae
Műfaj: horror, pszichológiai seinen, akció, dráma, természetfeletti, tragédia
Hossz: 12 kötet (a fordítás és a manga is befejezett)

A főszereplő egy igencsak zárkózott kölyök, aki a telefonján vezet naplót, és egy képzeletbeli világban a helyi isten jó barátja. Az isten kitalál egy játékot, aminek a végén a győztes lesz az új isten.
A játék lényege annyi, hogy van néhány ember, akik a naplójuk segítségével valamilyen tudásra tesznek szert (pl a főszereplőnek a vele kapcsolatos közeli jövőt mutatja, egy másik gyereknek menekülési útvonalakat, egy kiscsajnak beszámolót tart, hogy éppen mit csinál a főszereplő srác...). A naplójuk segítségével el kell pusztítani az ellenfelüket úgy, hogy tönkre kell tenni az illető naplóját, vagy ki kell nyírni azt(de tulképp mindkét esetben meghal a játékos...)
A főszereplő segítője az a csaj, akinek a srác napjait írja le a naplója, és enyhén szólva nem komplett, bárkit egy pillanat alatt kinyír, hogy eltávolítsa az akadályokat, és megvédje a srácot.
Elég érdekes, bonyolult története van, nem valami kiszámítható, és jó kis akciójelenetek vannak benne.



................................................................................

Cím: I am a Hero
Mangaka: Hanazawa Kengo
Műfaj: horror, seinen, dráma, pszichológiai, vígjáték, hétköznapi
Hossz: a fordítással a 3. kötetnél tartanak, amúgy a manga az 5. kötetnél, de még folytatják...

A főszereplő egy mangaka asszisztens, aki elég szerencsétlen, ráadásul a mangáit is folyton visszaküldik a kiadók. A nője még mindig az exét emlegeti, mert az sokkal sikeresebb, a fickó meg már kezdi elfogadni, hogy ő maga csak egy mellékszereplője a saját életének...
SPOILER:(feketével írtam, hogy még véletlenül se tudja az elolvasni, aki nem akarja... ha el akarod olvasni, jelöld ki a szöveg helyét...)
Ez akkor változik meg, amikor valami fura betegség hatására az egész várost ellepik a zombik, és küzdenie kell a túlélésért, bár a fickó világszemlélete miatt még a zombitámadás is hétköznapinak tűnik...
Helyenként elég vicces tud lenni, ahol meg félelmetesre akarták csinálni, ott meg elég félelmetes...
A főszereplő személyisége érdekes, és bár az első pár fejezet unalmasra sikeredett, a fordulat után már olyan izgalmas, hogy az ember elkezdi olvasni, és pillanatok alatt végez is az újonnan lefordított fejezetekkel...

2010. december 24., péntek

5 igazán ijesztő/zavaró klip

Ez valami top 5 szerűség lenne, csak annyi a probléma, hogy amikor kitalálom, hogy melyik legyen az első és az utolsó, a köztes dolgokat már nem tudom elrendezni, úgyhogy ezzel most is bajban voltam... mindegy. Amúgy csak jelenlegi top 5, mert ezek jutottak eszembe, biztos van ezeknél is durvább, azokat majd máskor fogom megírni... ja, és szándékosan nem olyan együtteseket választottam, amiknek általában zavaró klipjeik vannak (pl. Tool...), mert az túl egyértelmű lenne (na jó, kivéve az elsőt, de az tényleg megérdemli a helyét...)

(Még jönni fog egy másik nem filmes bejegyzés, és utána visszatérek az ismertetőkhöz... miután most szünetem van, ahogy vége a karácsonyi káosznak belekezdek néhány projektbe, még mindig az általatok választott opciók keretein belül... amúgy nemtom, hogy meddig fogok még olyan filmekről írni... valszeg amíg ki nem fogyok az ötletekből...)

Ha bírtok egy együttest, a legkönnyebben úgy támogathatjátok őket, ha megveszitek a CD-jüket/számaikat (bár valszeg ezt mindenki tudja, csak emlékeztetőileg írtam meg...)

5) Radiohead: There there

Ezt a klipet 11-12 éves koromban láttam az MTV-n (nem a magyar, hanem a music), és akkor baromira megijedtem tőle, de attól még bírtam, úgyhogy utána néztem, és azóta ismerem a Radioheadet, ha csak egy kedvenc együttest lehetne megneveznem valahol, akkor ez lenne az.


4) The Horrors: Sheena is a parasite

Először rádióban hallottam az együttes felől, ami nagy szerencse, mert visongó tinilányok sírják magukat álomba a tagok fényképeivel kiragasztott falú szobájukban, nekem meg akkor ugyebár fogalmam sem volt, hogy hogy néznek ki vagy egyáltalán hány évesek az együttes tagjai, csak annyit tudtam, hogy jó zenét csinálnak. A klip meg... akárhányszor megnézem, megkérdezem magamtól, hogy ez most mi a szar volt...


3) Soundgarden: Black hole sun

Ez is egy olyan együttes, amit még gyerekkoromban ismertem meg, bár ezt nem hallgatom annyit, minden esetre ez a klip még mindig fura...


2) The Mars Volta: Aberinkula

Hát, ehhez nincs mit hozzáfűznöm... remek együttes, agycsesző klip.


1) Aphex Twin: Come to daddy

Ezt a klipet egyszer sikerült végignéznem, akkor, amikor kitaláltam, hogy megcsinálom ezt a listát. Amúgy nem hallgatok tőle túl sokat, csak 1 lemezt ( Selected ambient works 85-92 ), nem szeretem ezt a műfajt, de ha jól csinálják, rendben van... Ez a szám sem jön be igazán, de a klip sztem sokaknak okozott rémálmot...


Szórakoztató és érdekes karácsonyt mindenkinek!
(ilyet valszeg még úgysem kívánt senki...)

2010. december 19., vasárnap

Dolgok, amikkel inkább ne ajándékozd meg nőnemű családtagod/ismerősöd/barátod... meg egyebek

Az ijesztő reklámokban az a legjobb, hogy a készítők azt hiszik, hogy barátságos és vevőcsalogató a hirdetés... a néző meg kiakad rajta, és az áru közelébe sem fog menni XD...

Ha már úgyis mingyá' karácsony (még 5 nap, és jön az ajándékáradat...) itt van néhány régi játékreklám, olyan játékokról, amiktől a kölyöknek garantált rémálmai lesznek...




(Az egyik kedvenc... ki nem akar megállás nélkül-őrülten röhögő-dülöngélő-babát?)


Éééés, persze a fiúknak játék géppisztoly a Matteltől...


-----------------------------------
Ezek meg csak szimplán ijesztőek/zavaróak...

Kinder tojás


Tabasco, meg az éneklő pepperónik...


Korai McDonald's reklám...


---------------------------------
Ezt meg nem lenne szükséges megírnom, de ha már youtube, íme 2 dal, mert lecseréltem a csengőhangom a telefonomon (masszív darab, már vagy 4-5 éve megvan, és csak néha hülyül meg...)
2 évig volt ez a csengőhangom, amúgy Ichi the killer soundtrack, és Kakiharának is ez a csenőhangja a filmben...


Ez meg az új, mer' a Rosemary gyermeke jó film...(nem mintha az I.t.k. nem lenne az...)

2010. december 16., csütörtök

Suay laak sai/Sick nurses

Év: 2007
Ország: Thaiföld
Műfaj: horror, gore
Rendezők: Thodsapol Siriwiwat, Piraphan Laoyont
Szereplők: Wichan Jarujinda, Chon Wachananon, Chidjan Rujiphun

A történet:
Egy babona szerint a halott, halála után 7 nappal visszatér szeretteiért...

Tawan egyike a Dr. Taa-t segítő dögös nővéreknek, akik mind a doki figyelmére áhítoznak. Egyik nap a nővérek közösen kinyírják Tawant, majd a doki eladja a hullát egy szervkereskedőnek...
Azonban egy kis probléma lépett fel, és a kereskedő nem tud időben elmenni a holttestért, így az még náluk marad egy darabig. A hetedik nap éjjelén a nővérek a szokásos gyerekes hülyeségeikkel, és egymás cukkolásával töltik az idejüket, de a régi-jó-barátnőjük látogatót tesz náluk, és vége szakad a mókának...

Személyes vélemény:
Fura egy film ez... Sok klisét használ fel (hosszú fekete haj, a liftes-tükrös jelenet, a biztonsági kamerás jelenet, stb...) de azokat újszerűen tudja bemutatni.
Nagyon bugyutának tűnik (legtöbbször az is), de ez felfogható egyfajta társadalomkritikának (már ha valaki úgy akarja felfogni..), a nővérek elkényeztetett, hülye tinikként viselkednek, az egyik folyton zabál, aztán hánytatja magát, hogy vékony maradjon, a másik folyton a külsejével foglalkozik, papírékszereket ragaszt magára, a narcisztikus ikerpár egymást dicséri és csókolgatja, és így tovább, közben nem is törődnek túl sokat másokkal.
2007-ig a kb. 10 éven belül készült japán horrorfilmek erős hatását lehet felfedezni a látványban, a szereplők viselkedésében, és a hangulatban. (De igazából tudja a fene... az is lehet, hogy a rendezőt nem is befolyásolták a japán horrorfilmek, csak ilyen lett, és kész... az is lehet, hogy valami újítást akart a thai horrorban... minden esetre a hasonlóság szembetűnő, ráadásul az egyik jelenet Takashi Miike Gozu c. filmjében lévő jelenetre hajaz, de hát ilyen volt már más filmben is... Ja, és ha már a hajnál tartok, az Exte-t (már korábban írtam róla) is meg kell említeni, ami nem csak ugyanebben az évben készült, de talán ugyan azt a gonosz hajat használták fel, hogy eltegye láb alól az embereket...vagy nem. Egyéntől függő, hogy ki mit akar belelátni egyes alkotásokba...)
Tehát a látvány élénk, erős színekkel teli, érdekes kameraállásokat használtak, a környezetre és a díszletekre nagy hangsúlyt fektettek, a szereplők viselkedése harsány, színpadias, néha irracionális (és ugyebár a nővérek baromi gyerekesek...), a hangulata pedig... leginkább úgy tudnám jellemezni, mintha valami fura álom lenne, egymás után jönnek a wtf jelenetek, de valahogy az egész teljesen összeillik, és rendben van.
Minden esetre nekem személy szerint bejött, mert bírom az ilyen abszurd és fura dolgokat, de vannak olyanok, akiknek ez már sok, kétség kívül a szereplők többsége nagyon ostoba, és a csajok idegesítően tudnak vinnyogni (de hála a hangerőszabályzónak, ezen lehet segíteni...), de ha nem is akarja valaki azt mondani a filmre, hogy képes valamilyen értelmesnek mondható dolgot közvetíteni, legalább nagyon is szórakoztató. Sok minden van benne, hogy elnyerje a nézők figyelmét, így mindenki talál kedvére való jeleneteket... akik a gore miatt nézik, azoknak sok-sok érdekes halálnem és vér jut, akik valami furát akarnak, azok is megkapják (nem hiszem, hogy bárki is idő előtt ki tudná találni a film végét...), meg akadnak csajok is hiányos öltözetben ( azé' ez nem úgy értendő, hogy nincs rajtuk ruha, csak annyi jelent, hogy kevés...), és kétségkívül nagyon szórakoztató, nem fog elaludni rajta az ember, úgyhogy ezzel a filmmel nem hiszem hogy annyira rosszul lehet járni... Ok, az ne nézze meg, aki borsót hány az ehhez hasonló filmektől, vagy az erre a filmre jellemző dolgoktól (mondjuk az valszeg a tanácsomtól függetlenül kikerülné ezt az alkotást)...