カルト -- Karuto (2013)

 

Év: 2013
Ország: Japán
Műfaj: horror, dráma, vígjáték, fantasy, áldokumentum
Rendező: Kouji Shiraishi
Szereplők: Mari Iriki, Yuu Abiru, Mayuko Iwasa, Ryosuke Miura

A történet:

A film azzal kezdődik, hogy három lányt felkérnek, hogy rögzítsék kamerára az aktuális műsortémát. Az elején meg is kapják a hattérinfót egy házi videó képében, ahol is egy anyuka és lánya valami furcsa zaj forrását keresik, majd miután felmentek a emeletig, onnan visszafordulva az ajtóban egy eléggé sokkoló dolgot pillantottak meg.
A lányok feladata, hogy végigkísérjék az eseményeket addig, míg a helyzet meg nem oldódik. Persze velük lesz végig egy spirkó pap is, hátha elmérgesedne a helyzet...
Az ottani vizsgálatok persze kimutatták hogy valami nagyon nincs rendben ott, ezért a spirkó pap még aznap démonűzést eszközölt. De a dolgok idővel valóban rosszul alakultak és két pap is elhasználódott, mire az utolsó remény egy szuperstílusos szőkített hajú fickóra került, aki Neo-nak hívatja magát...

Személyes vélemény:

Vegyük úgy, hogy ezt vígjátéknak szánták, és akkor valóban szórakoztató lesz a film és nem kínos. Csak mert nem igazán találtam infót arról, milyen műfajúnak szánta is ezt a rendező azon kívül, hogy horror, és annyira azért nem egyértelmű a dolog...
Igazából az egyetlen kérdéses alak Neo, akit Ryosuke Miura alakít, ugyanis ahogy végig ripacsokta a dolgot az elég abszurd volt, ha ezt tényleg viccnek gondolták, akkor jól sikerült a figura.
A másik nevetséges dolog a CGI démonok, de az inkább sajnálatos, bár az tetszett, hogy nem voltak igazán csilivili dolgok, egyszerűségükben rendben voltak, csak az látszott nagyon , hogy mintha painttel rakták volna oda őket... de a CGI sehol sem néz ki igazán jól, úgyhogy nem ér csak ezt az egy filmet bántani ezért.
Hangulatára és kivitelezésre kifejezetten aranyos film, nem igazán történnek durva dolgok benne, egyszerűen csak szórakoztat egy hátborzongató sztori elmesélésével, de nem akar senkit sem igazán kiborítani. Könnyű kikapcsolódásnak teljesen jó.
Már kezd alábbhagyni az áldokufilmek népszerűsége, de azért még mindig készül egy pár, ebben elég jó volt, hogy volt egy csak kameraman, aki néha beszélt, meg nagy ritkán látszott, de az egyetlen dolog ami miatt ő igazán ott volt, hogy rendesen tartsa azt a kamerát. Mert ugye ami a legnagyobb gond tud lenni az a kamera rángatás, jópár embertől hallottam hogy rosszul tud lenni ettől, és az nem túl szerencsés. Ebben az esetben nem áll fenn ez a probléma. A másik, ami gyakran feltűnik, a háttérzene. Ebben kifejezetten hangulatos zajszerű zene volt amivel önmagában nem lenne baj, ha nem egy áldokumentum filmhez tennék be, ami elvileg úgy akar csinálni, mintha egy megtörtént esetet mutatna, az meg hülyén jön ki, hogy magától zene van az út szélén, csak mert akkor történik valami különös dolog... itt mondjuk betudhatjuk annak, hogy volt napszámlálás megy egyebek, tehát ráfoghatjuk szándékos utómunkálatnak, de más filmeknél nem nagyon találni rendes magyarázatot rá.
Amúgy a rendezőnek szép számú munkája van már a horror műfajban, mint például a 2007-es Kuchisake-onna, vagy az előbbinél sokkal csúfabb Gurotesuku (2009), és a szívem csücske Noroi (2005) amiről már olvashattatok itt korábban.
A lényeg, hogy messze nem tökéletes film, kiszámítható, a történet sem valami nagyon különleges, de teljesen jó ha valaki pihenésképp akarja megnézni csak úgy, extra elvárások nélkül.

Predatorcake Facebookon!

Nem mintha annyira népszerű lenne a blog, de szerintem így egy kicsit több lesz a motiváció a bejegyzések gyakoriságának növelésére.

Szóval az imént csináltam egy oldalt a Facebookon...
Ott lesz sok-sok extra dolog, ami itt nem biztos...

Kattints ide a Facebookos oldalhoz!

Dolgok, amikről szeretnék írni...

Amúgy eddig írtam egy csomó bejegyzést, csak nem publikáltam őket... nem tudom miért...
És ott van a koncertleírás is, amit ígértem.... ez így nem lesz jó....

Amikről még szeretnék hamarosan írni:
-Idei horrorfilmek, amik érdekesek, ilyen összefoglalós dolog trailerekkel
-Tavalyi horrorfilmek ismertetője, elsősorban azokról, amikről korábban írtam hogy éredekesek.
-Néhány animéről is írnék, pl: Corpse party, Litchy Hikari Club, meg ilyen elvetemültségek...
-Érdekes könyvek

Önnyi... ha valakit hű-de érdekelne ebből valami, írjon kommentbe hogy melyiket szeretné hamarabb... 

Itt egy kövér macska ami alig tud kimászni az edényből amibe beletuszkolta magát:

Minden jót!

Arról, hogy mi van velem

Jó régen nem írtam... annyira régen, hogy egy kicsit facsarnom kellett az agyamat, hogy mi is volt az az e-mailcím, amit ehhez a bloghoz használok... (csak mert valami robot spameket küldött a fiókomról mit sem sejtő ismerőseimnek, emiatt pedig funkcionálisan létrehoztam vagy kismillió e-mailfiókot, hogy ne legyen legközelebb gond azzal ha elvesztem a legfőbbet, mert megosztottak az erők... hű de izgalmas.... na mindegy.) Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy teljesen elment tőle a kedvem, még akkor is, ha magamra erőltettem, mer ugye ha már csinálom, akkor rendesen kéne, de közben meg ha már hobbiról van szó, akkor nem kéne kényszerűnek lennie... szóval ilyen gondom volt a dologgal, ezért határozatlan ideig szünetet tartottam... nem mondom, hogy vége a szünetnek, de most már ott tartok, hogy rengeteg mindenről szeretnék írni, és van is kedvem hozzá, de nem ígérek semmit, mert annak bénázás lesz a vége...
Amúgy nagyon sok minden történt az utóbbi pár hónapban velem... és mesélek is, szal ha valakit ez a rész nem érdekel, nem kell tovább olvasni ;) (mondjuk az egészet eddig sem "kellett"...)
Igazából van egy jó hosszútávú terv, amiről nem fogok írni, mert még másfél év múlva lesz, és szigorúan titkos... (akkor jó, hogy megemlítettem...)
Ami nem titkos, de jó sokára lesz belőle bármi is, az egy régi álmom megvalósításának útja, 99% önszorgalomból (a maradék 1%-ot fenntartom valami csodás külső segítség megjelenésének reményére) amiből tudom, hogy soha nem lesz semmi, de végül is attól még lehet igyekezni... a lényeg, hogy a keresztényi ördögűzés és démonológia irányában szélesíteném ismereteimet, bár tudom, hogy ez nem könnyű, főleg azért, mert ugye honnan tudja az ember, hogy miben mekkora súlyú a fikció, és mekkora a valós infó... De elkezdetm latinul és ógörögül tanulni, ami ettől függetlenül is érdekel, majd írok róla egy-két dolgot, hátha más is tanulná... ha nem jön össze más, idős koromra egyetemi klasszika-filológia/filozófia tanár leszek... egy másik álmomban, de minden esetre alapozni nem árt.
A másik meg sok-sok iskolai dolog, úgy felturbóztam magam erre a félév végi vizsgaidőszakra, hogy 5,26-os átlagot csináltam (okok, ez ilyen kredites számolós cuccossal, amúgy asszem 4,9 vagy valami ilyesmi, de mennyivel coolabb úgy mondani, hogy 5 fölött van...) amire igen büszke vagyok, mert rengeteg munkám volt benne... igazából azért örülök ennyire, mert sokat dolgoztam, és pozitív visszajelzéseket kaptam érte. Ez egy kifejezetten remek dolog, és nagyban emeli az ember lelkesedését és az érdeklődése is fenn marad ezáltal. Még egy suliban sem éreztem ilyen jól magam :D
A másik, hogy ez a fősuli sajna egy olyan diplomát ad, hogy szinte lehetetlen a környéken (ez alatt kb Európát értem..) elhelyezkedni... vagyis lehet, csak elég nyakatekert módokon, ha csak ezt az egy képesítést akarom használni önmagában... Szóval elkezdtem egy okj-s képzést is, amivel kb kapni fogok remélhetőleg másfél év múlva egy hangtechnikus/hangmérnök papírt, amivel már többre jutok, úgy hogy bőven az érdeklődési körömön belül maradhatok szakmákat tekintve. Ez mondjuk kissé hirtelen jött és már egy félév lement, azt pedig pótolnom kell, fel kell kötnöm a gatyát, mert reggeltől délutánig a fősulin leszek, délutántól estig pedig az okj-s sulin... ami baromi fárasztó lesz, de ha minden jól megy, megéri... az egyetlen problémám azzal az okj-s sulival, hogy irtó szétszórtan működik, és nagyon sokan panaszkodnak az iskola hozzáállásáról... én még csak egy hete járok ide, ezért nem nagyon tapasztaltam a dolgokat (azon kívül, hogy a párom is jelentkezett egy másik szakra, és őt elfelejtették felhívni, hogy sikerült a jelentkezés, ha nem mi hívjuk fel őket, máig nem tudnánk hogy felvették őt is... ez azért elég kellemetlen...) remélem, hogy össze szedik magukat, mert ha nem, nem biztos hogy megéri egy papírfecni azt a sok energiát amit eredményesebb dolgokba is belefektethetnék... majd kiderül. Amit viszont már nagyon sajnálok, hogy egy okj-s órám ütközik a fősulis esztétika órámmal, amit egy remek tanár tart, és kb amiatt jelentkeztem ebbe a suliba, mert nyílt napon láttam egy ilyen órát tőle, és nagyon megtetszett a dolog... másfél éve várom ezt az órát, most meg emiatt nem fogok tudni bejárni, mert a másik iskolában nagyon kis óraszámú dolgok vannak ezért nem lenne jó kihagyni őket :/.... talán jövőre be tudok majd járni rá :/
A harmadik dolog, hogy voltam pár hete majdnem egy hétig Isztambulban néhány osztály/iskolatárssal (köztük Leimailla, alias E.-vel), amiről szerintem írni fogok egy kicsit bővebben valamikor... (amúgy igen, az pont vizsgaidőszakkor volt... még a szállásunkon is Marxot meg Nietzschét jegyzeteltem...)
Na, most jól kiöntöttem ide a lelkem, ideje feltörölni magam után...
A következő bejegyzés Mahler I. szimfóniájának koncertjéről lesz, amit a MÁV zenekar adott elő a Zeneakadémián még múlt hét pénteken... és egy nem túl kedves összehasonlítás egy korábbi koncerttel, ugyanúgy Mahler I., szintén korábbi verzió, csak az Operaház zenekarától, az Operában. (Az utóbbiról még jóval korábban tettem is említést a blogon.)