Döntések és kérdések (meg egy kis hírszerűség)

Jók ezek a hatásvadász címek...

Sikerült elkapnom valami high-tech arcüreggyulladást, és a hetem kb. 3/4-ét alvással töltöttem emiatt, a maradék 1/3-át meg... hát nagyjából semmivel. Már sokkal korábban eszembe jutott, hogy be kéne szereznem valami újabb játékot, most meg végképp szükségét éreztem a dolognak, a probléma csak az, hogy 3-4 olyan játék van, ami meg akarok venni, viszont eléggé le vagyok égve. Tehát egyenlőre csak egyre tudok beruházni, és döntenem kéne, hogy melyik legyen...
Az opciók:

• Amnesia: the dark descent
• Fallout 3
• American McGee's Alice
• Alice: madness returns

Szóval ha valaki játszott már valamelyikkel megírhatná, hogy mi a véleménye...
Ha sikerült döntenem, és kipróbáltam a játékot, majd írok róla.

Ééééés, a hír:
Nem tudom, hogy írtam-e már erről, de a John dies at the endből filmet készítenek... Valamikor 2012-ben lesz kész, és megtekinthető, de az imdb-s oldalán már fönt van a színészek listája.
Nagyon remélem, hogy a film legalább majdnem olyan jó lesz, mint a könyv... mert szinte lehetetlen, hogy jobb legyen nála... de azért lehet reménykedni.
Amúgy ha valaki volt olyan balga, és nem olvasta még el a könyvet, ajánlatos sürgősen pótolni a hiányosságát... ok, mondjuk ez nem lesz túl könnyű, mert Mo-n valamiért még nem adták ki... fogalmam sincs, hogy miért, nem is értem.... Az én példányom elég érdekes módon jutott hozzám, ha valaki tud külföldről rendelni, vagy netán van amerikai ismerőse, érdemes meggondolni... Amúgy a könyv megvétele inkább az író támogatásának céljából ajánlott, ha valakinek nincs rá lehetősége, de el akarja olvasni, van még egy kevésbé szép megoldás: egy időben fönt volt a neten az iromány, és úgy lehetett letölteni, és elolvasni. Ha valaki elég kitartó, még most is megtalálhatja talán...

Majd azt hiszem pár hét múlva írok valamit róla (olyan ismertetőszerűséget), mert ez egy irtó jó könyv.
Linkek:

• IMDB
• AZ ÍRÓ HIVATALOS OLDALA (amit már csak a képek miatt is érdemes olvasni... meg persze a sok baromság miatt...)
• WIKIPEDIA

A '90-es évek nyomasztó/ijesztő rajzfilmjei

Ez eléggé szubjektív lesz, de itt egy kisebb lista, hogy én mitől féltem amikor gyerekként beültem a TV elé, valamelyik rajzfilmcsatornára kapcsolva.

1992-es évjáratú vok, körülbelül akkor kezdtem el Nickelodeont és Cartoon Networkot nézni, amikor már kezdett valamilyen fogalmam lenni a körülöttem lévő világ működéséről, és persze az ezeken a csatornákon lévő rajzfilmek rendesen beépültek az akkori világképembe...
Sajnos azóta a Nickelodeonon már egy csomó remek rajzfilm helyett élőszereplős szutykokat adnak, ugyanez igaz a Cartoon Networkre, ami szintén sokkal nézhetőbb volt régebben, még úgy is, hogy kezdetben az egész angolul ment.

Tehát íme pár olyan rajzfilm, amiket nagyon szeretek, de néhány jelenettől rendesen meg tudtam ijedni (vagy csak nagyon nyomasztónak találtam):

Rocko
(Rocko's modern life - 1993-1996->Nickelodeon)
Egy wallaby igyekszik élni a maga átlagos életét... tejesen egyszerű alapszituáció, a hangsúly a karaktereken van, és a nagyon fura fordulatokon.
Ez inkább nyomasztó kategóriába esik, mert apróságok miatt gyakran hatalmas problémák merültek fel, a szereplők pedig elég gyakran kattantak be, vagy szorongtak valami miatt...
LINK EGY JELENETHEZ

Hé, Arnold!
(Hey, Arnold! 1996-2004->Nickelodeon)
Arnold és barátai mindennapi kalandjairól szól, a részek többsége messze áll mindentől, ami nyomasztó vagy félelmetes, de csináltak néhány halloweeni részt, amitől napokig rosszul éreztem magam a sötétben...
LINK EGY JELENETHEZ

Macseb
(CatDog 1998-2001->Nickelodeon)
Egy macska-kutya sziámi ikerpár a főszereplők, ami már így is elég fura, ráadásul hozzá jön még az is, hogy a városban, ahol élnek, majdnem mindenki szemét velük (különösen az a kék patkány, aki a házukban él...)
LINK EGY JELENETHEZ

Ren és Stimpy Show
(The Ren & Stimpy Show 1991-1998->Nickelodeon)
A főszereplők egy kicsi/vékony, idegbeteg csivava, és a haverja, egy nagy/dagadt, hülye macska... minden idők egyik legzseniálisabb rajzfilmje, nagyon elborult poénjai vannak, bár már gyerekként sem voltam biztos benne, hogy ennek egy gyerekcsatornán a helye... de attól még annyit néztem, hogy kívülről vágtam a szöveget...
Ami nagyon ijesztő tud lenni, az az, amikor Ren megőrül... erre még a zene is rá tud tenni egy lapáttal, plusz még a néhol hihetetlenül kidolgozott, máshol meg elnagyolt rajzolás...
LINK EGY JELENETHEZ

Bátor, a gyáva kutya
(Courage, the cowardly dog 1999-2002 -> Cartoon Network)
Egy nap egy aranyos nagyi talál egy kiskutyát, és elnevezi őt Bátornak... nyugalomban élnek a kis világvégi kunyhójukban... vagyis inkább élnének, ha nem akarna mindig az életükre törni valamilyen pszichopata/szörny/beazonosíthatatlan lény...
Ezt a készítők alapból horrorisztikus témájúra tervezték, néha viszont túl jól sikerült igazodniuk ehhez... eddig bárkivel beszélgettem erről a rajzfilmről, rengeteg részt fel tudott sorolni az illető, amitől komolyan megijedt kiskorában.
LINK EGY JELENETHEZ

Hirtelen ennyi jutott eszembe, ha nektek is vannak parás gyerekkori rajzfilmes emlékeitek, írjátok meg!

...

OK, szal le kell szoknom ezekről a felesleges bejegyzéskről...
Ja, és elképzelhető, hogy néhány szó értelmetlennek fog tűnni, mert a suliból írok (info előtti szünet) és ragadnak a betűk... (Csak gondoltam, jó lenne jelezni hogy nem felejtkeztm el a blogról..)
Hétvégén már értelmesebb dolgok is kerülnek majd ide...

Addig meg egy kis fntoskodás:
TESSÉK LELKILEG KÉSZÜLNI BJÖRK ÚJ LEMEZÉRE, MERT BAROMI JÓ LESZ!!!

Ésss ezt alátámasztandó, íme a link a videóhoz, ami az egyik új számához készült: Kattincsájde

Néhány random megjegyeznivaló és 5 nagyon fura klip

Ennél azért hasznosabb bejegyzéssel akartam kezdeni a hosszú kihagyás után, de mivel a pénteki pótvizsgám (ami a suli honlapja szerint egy sima szóbeli lett volna, és egy nap alatt le lehetett volna tudni) csak írásbeli volt, és a tanár ott sem volt, ezért hétfőn még be kell mennem, hátha benn lesz, mert akkor valszeg még meg kell csinálni a szóbeli részét is a dolognak... kezd nagyon elegem lenni az egészből, és az idegeim is szép lassan éesvtuhtnsvrzwevft-é válnak. De legalább megint snooker, Neil Robertson és Ronnie O'Sullivan (egy újabb 147-est lökött!) meg az élen járnak.

Már egy ideje végeztem a "nyári utazós" könyvemmel (mert főleg utazás közben olvasok, és most a korrepre jó sokat utaztam... légkondis busszal--> prímán megfáztam...), a címe: Száll a kakukk fészkére, Ken Kesey írta és gondolom sokan tudják, hogy miről szól/elolvasták/látták a filmet, de miután az egyik kedvenc könyvem lett, majd szentelek neki egy rendes bejegyzést is (úgyis már régóta kellene könyvekről is írnom...).

Éééés, hogy végre legyen valami érdekesség is, íme 5 nagyon fura klip (nem top 5, mert talán vannak ezeknél furábbak is), persze a megítélés szubjektív, ha valaki tud még hasonlóan fura klipeket, írja meg a kommentbe :)
Most csak a linkeket raktam be, bocsi, de így egyszerűbb volt...

Polysics: Black out fall out
Ha kajáldában dolgozol és az étel beszélni kezd hozzád, sürgősen válts munkát!

Kattints ide a kliphez


Björk: Cocoon
Igazából majdnem minden Björk klip ide kerülhetne (pl. amelyikben egy macska a férje...) de ez kimagaslóan fura...

Kattints ide a kliphez


Usotsuki Barbie:...ööö... azokat a kanjikat nem ismerem, úgyhogy a szám címét nem tudom...
Az egész klip olyan, mint egy szürreális rémálom... halfejű iskoláslányokkal.
Amúgy ennek az együttesnek sincsenek szokványos klipjei.

Kattints ide a kliphez


CSS: Alala
Egy brutális verekedésbe torkollott szülinapi buli... visszafelé.

Kattints ide a kliphez


The chemical brothers: Get yourself high
Az egyik kedvenc klipem, hihetetlen jól van megcsinálva...

Kattints ide a kliphez


Ennyi, most húzok tovább tanulni...
Minden jót!

Új külső, de "értelmes" bejegyzés csak hétvégétől...

Hát igen, a címben a bejegyzés lényege... szal a pótvizsgámig itt továbbra sem történik semmi (vagy ha igen, az nem az én művem...) tudom, hogy azt ígértem, hogy nyáron hű-de-durván jó adag bejegyzés jön, de ha írás helyett tanulhatna is valaki (és kéne is) akkor a masszív bűntudattól nehéz rendesen írni...
Ma eszembe jutott, hogy kipróbálom itt háttérként az egyik fotót, amit egy régi pesti lakás lépcsőházában csináltam valamivel éjfél után... vakuval. Ehhez persze át kellett állítani a sablont, és a színek teljesen megváltoztak, az eredeti verzióra állítgatni őket meg nem volt kedvem, szal most lényegesen kevesebb szín van, és kellemesen nyomasztóra állítottam az egészet.
Ha valakinek ez nem jön be, úgy érzi, az oldal képi világától viszketni kezd a kisagya, vagy a háziállatai meg akarják támadni a képernyőt, stb. ja, és még van egy olyan opció, hogy unalmas, és tipikus (mert valóban, a legtöbb horroros oldal hasonlóan néz ki...), és az illető szerin az előző jobban nézett ki, akkor jelezze, és visszaáll a régi verzió... kivéve a betűk, mert azok túl jók (bár enyhén fantasy-szerepjátékosak, de még ez is rendben van...)

Amúgy ha valaki nem tudja/nem emlékszik, így nézett ki korábban:

Csak egy hírdarab

Előre szólok, hogy jóvő hét végéig ismét számítógépmentes helyen leszek, szal, továbbra is lehet sütkérezni linkségem fényárában...

Ma reggel eléggé álmos fejjel futottam át néhány oldalt, hogy csak nagyjából képet kapjak arról, mik történnek(mondjuk ezeknek a felét ilyenkor még föl sem fogom...) és ez a hír kiemelkedő fontosságú számomra, szal gondoltam nem lenne rossz megosztani...

Mégpedig, hogy az egyik kedvenc mangámból, a Himizuből film készül, ééééés, a rendező Sion Sono lesz, ha valaki ismeri a fickó munkásságát, akkor most kb. úgy vigyoroghat, mint én... Lesz mit várni jövőre is!

Bővebben itt lehet olvasni a dolgokról, angolul. (bocsi, de hülyén jött volna ki, ha lefordítva ideírok mindent egy másik blogból... ha valaki nem érti, írjon a kommentbe, és oda megírom, mi van a szövegben.)

Arról, hogy mit műveltem az utóbbi hetekben

Ööö... már pontos dátumokra nem nagyon emlékszem, de végül is nem az számít.

Tehát 3 hete, csütörtöktől szombatig Répáshután (és annak környékén) voltam az iskolám által szervezett terepgyakorlaton, ami jó lett volna, ha csináltunk volna valami értelmeset is... Mert csak mentünk, és más program nem is volt... Kivitt minket a busz a halálba, hogy aztán visszasétáljunk a szálláshoz, meg ilyenek... semmi igazi cél, és még csak múzeumot vagy hasonlót sem néztünk. A szállásról nincs mit írni, olyan, mint a legtöbb erdei táborhely, nem azért mennek oda az emberek, hogy kényelmes ágyban, tiszta környezetben kellemesen pihenjenek, ezt nem is lehet elvárni... ami viszont zavart, az az ebéd (vagy vacsora) volt mert vega vok, emiatt gyakorlatilag csak reggel tudtam enni, és ez hülyén jött ki... nem akarok nyafogni, nem kell nekem valami extra ebéd, el lettem volna egy szelet kenyérrel meg sajttal, de ha már fizettem a kajáért, akkor legalább kapjak is valamit...

Aztán szombaton alig értem haza, máris lehetett este rohanni hangversenyre, először Elgar, majd Mozart, majd Strauss volt, Elgartól még nem nagyon hallottam semmit szerintem (vagy ha mégis, akkor nem tudtam arról, hogy tőle van), de tetszett, úgyhogy szerintem még belehallgatok más zenéibe is. Mozart jött utána, amit én annyira nem szeretek, mert nekem túl gyerekes, és csak a szórakoztatásra megy rá... Ez kitett egy órát, a másik egy óra pedig végig Strauss volt, amit baromi jó volt hallgatni, ráadásul érdekes volt nézni, mert a karmesterrel pont szemben ültem, a zenészek meg háttal voltak, és így tök jól láttam, hogy mit művelnek... Bár nagyon fáradt voltam a kirándulás miatt, és a végén pár percre el is aludtam, amit sajnálok, mert szívesebben hallgattam volna végig az egészet rendesen, anélkül, hogy különböző módszerekkel próbáljam magam ébren tartani...

Ezek után pár napig ha jól emlékszem semmi nem történt, és múlt hét csütörtökén E.-vel elmentem egy buddhista zarándokútra, ami vasárnapig tartott, de szombat délutánig mentünk. Kb. 100 km-t tettünk meg (napi 30 km kb.) , nagyon szép helyeken mentünk (Mátra/Bükk felé), sátoroztunk, sikerült remekül összefoltoznom az agyamat, és annak ellenére, hogy senkit nem ismertünk ott, tök jól elvoltunk, mert mindenki rendes volt.... ez egy jó dolog.

Hát igazából csak ennyi volt, amit még csinálni kell, az a Moholy-Nagy kiállítás megnézése a Ludwig Múzeumban... valamelyik nap el is megyek, és majd megírom, hogy milyen... asszem még nem említettem meg, hogy van egy éves bérletem a Ludwigba... hehehe...