Beware! Children at play

Év: 1989
Ország: USA
Műfaj: horror, gore, vígjáték
Rendező: Mik Cribben
Szereplők: Michael Robertson, Lory Tirgrath, Sunshine Barrett, Robin Lilly, Rich Hamilton, Jamie Krause

A történet:
Apa és fia az erdőben kempingezik. Horgásznak, bújócskáznak, tábortűznél énekelnek, minden szép és jó, egészen addig, amíg az apuka egyik bújócska alkalmával véletlenül bele nem lép egy medvecsapdába. A férfi tehetetlenül fekszik, így fiának kell mindenről gondoskodnia. A fickó szépen lassan megőrül, a kölyök meg csendben tűri.
Egyik nap mikor az apuka elájul, a fia felvágja őt, és kiszedi a szívét...
10 évvel később a DeWolfe-család utazik egy szülinapi buliba. Út közben egy vita miatt John nem figyel oda, és elütnek egy fiút. A gyerek nem sérült meg túlzottan, gyorsan elbiceg, mikor az apuka utána rohan, már nem találja... Szóba elegyednek egy fickóval, akinek lerobbant az autója, és bibliákat árul. A muksó elmondása szerint a környékbeliek nagyon babonásak, és több mint 10 gyerek tűnt el az utóbbi pár évben. Miután a család elhajt a kocsival, a bibliaárust becsalja egyik ismerőse a fák közé, és egy éles kaszával derékba törik a muksó karrierjét...
A család Rosstól, a buli házigazdájától is értesül a gyerekek rejtélyes eltűnéséről, hogy minden második hónapban egynek nyoma veszik.
Ross seriffi munkájába John is besegít. Elmennek egy Braun nevű férfihoz, aki azt állítja, hogy látta az eltűnt fiát, de nem ment oda hozzá, mert a gyerek csak látszólag volt a fia...
Miután a seriff lánya is eltűnik, kétségbeesésükben egy jósnőt hívnak, aki azt mondja Rossnak, hogy a lánya jól van, csak átváltozik...
A gyerekekből vérszomjas szektatagok lettek, akik elcsalják a többi kölyköt és kinyírják a felnőtteket...

Személyes vélemény:
Azt hiszem, túl sokat vártam ettől a filmtől. Persze azt eleve tudni lehetett, hogy nem a történet a lényeg, mondanivalója sincs túlzottan, ééés akkor mi marad? Hát persze, hogy a véres jelenetek! Na, hát én is ezért néztem meg...és néztem...és néztem... egészen, kb. az utolsó 15-20 percig kényszerítenem kellett magamat, hogy ne tekerjek bele, az egész lassú és vontatott volt. De mikor végre elértem a végére, a leszámolásszerűség után is csak egy "aha, ok... ennyi?" jutott az eszembe. Jó, van benne néhány viszonylag zavaró jelenet, de még azok is gyengék... ennyi.

Ajánlás:
Lehet, hogy szubjektíven ítélem meg, de ezt a filmet senkinek sem ajánlom... ok, vannak benne kannibál kölykök meg megnyúzott emberek (a Texasi Láncfűrészes talán értékelné...) és ilyesmik, de egyszerűen nem éri meg végignézni a filmet... Csak Troma rajongóknak... nekik kötelező, de ők valszeg úgyis hozzászoktak az ilyenhez... hát, van jobb filmje Tromáéknak, az biztos...

The children

Év: 1980
Ország: USA
Műfaj: horror, sci-fi
Rendező: Max Kalmanowicz
Szereplők: Martin Shakar, Gil Rogers, Gale Garnett, Shannon Bolin, Tracy Griswold

A történet:
Néhány gondatlan munkás miatt egy ravensbacki atomerőműnél egy cső szivárogni kezd, és sárga radioaktív gáz keletkezik.... Egy iskolabusz 5 vidáman daloló gyerekkel áthajt a gázfelhőn, ami már az úttestet is ellepte. Később egy arrafelé tartó rendőr, Billy talál rá az úttesten keresztbe fordult buszra, de az utasai és a vezető viszont sehol. Billy elmegy az egyik szülőhöz, hogy utánanézzenek a dolgoknak. A helyszínen Billy értesíti Harryt, a fiatal rendőrtársát, hogy jöjjön ide, és derítse ki, hogy mi folyik itt, majd elmegy. A nő egyedül indul haza, ám útközben a közeli temetőben meglátja Tommyt, az egyik kisfiút a barátaival szaladgálni. Mikor a nő odakiált, a fiú eltűnik, ezért utánaered... Az egyik sírnál orra esik a buszsofőr szénné égett hullájában. Előkerül Tommy is, akinek látszólag semmi baja, csak a körmei lettek feketék. A kisfiú megöleli a nőt, aki nyomban a buszsofőr sorsára jut, majd egykedvűen tovaballag.
A fertőzött gyerekek szétszélednek, és minden naiv felnőttet kinyírnak gonosz ölelésükkel... Vajon hogy fogják megállítani őket???

Személyes vélemény:
Nem tudom elhinni, hogy tetszett ez a film XD... Mondjuk többször nem vagyok hajlandó megnézni, de egyszeri megtekintésre szórakoztató (bár én kb. úgy néztem, mint egy vígjátékot, valójában nem tudom, hogy milyen szándékkal csinálták a készítők az egyes részeket...) Szóval vicces, abszurd és a gyilkolászós részek nagyon műre sikeredtek... Lehetne azt mondani, hogy "De hát milyen régen csinálták már...!" Csak emlékeztetném azokat, akikben felmerül ez a mondat, hogy többek közt ebben az évben készült a Friday the 13th, Cannibal holocaust és a japánok meg majdnem minden évben kiadtak egy Guinea pig részt '80 körül... (SPOILER: szóval, ha valakinek levágják a kezét, elvárható, hogy legalább egy kis vért produkáljon a csonk XD...)
Tehát egy csomó mindenbe bele lehet kötni, tele van kisebb-nagyobb hibával, de jobb, ha a többségével nem foglalkozik az ember, és jól elszórakozik ezen a filmen. (Engem nem nagyon rázott meg a film, én mindig is tudtam, hogy genyák a gyerekek :P...)

Ajánlás:
Óvónénik, terhes nők inkább ne, rajtuk kívül viszont bárki megnézheti 10 éves kor fölött ;).

Rabid grannies

Eredeti cím: Les mémés cannibales
Év: 1988
Ország: Franciaország/Belgium/Hollandia
Műfaj: horror, vígjáték, gore
Rendező: Emmanuel Kervyn
Szereplők: Danielle Daven, Anne-Marie Fox, Robert Du Bois, Catherine Aymerie, Elie Lison

A történet:
Percival atya hazakéredzkedik egy hétvégére, hogy Victoria és Elisabeth nénéi szülinapját együtt ünnepelhesse a család... Az ünnepeltek házában nagy a készülődés és az izgalom, de Miss Barnstable, a szakácsnő figyelmezteti Alice-t, a cselédet, hogy ne dőljön be a vendégek kedvességének, mert az csak a látszat, valójában mind pénzéhes, kétszínű alak. Ezt alátámasztandó, betekintést nyerünk az ünnepségre utazó családtagok terveibe, hogy mit hogyan mondjanak és csináljanak az idős hölgyek vagyonának elöröklése érdekében. Természetesen emiatt vetélytársként is tekintenek egymásra... Mikor elérkezik az idő, körbeüli a család az asztalt, az ünnepeltekkel az asztalfőnél. Mindenki kedvesnek próbál mutatkozni, úgy, hogy közben valakit rossz fényben tüntet fel a nénik előtt... Valaki csenget a kapunál, a szakács a félős Alice-t küldi ki. Egy idős hölgy várja őt, átad neki egy ajándékot, hogy továbbítsa azt Elisabethnek és Victoriának, boldog szülinapot kívánt hozzá, majd elment. Mikor a nénik megkapják az ajándékot, nagyon izgalmasnak találják azt, és mint ahogy az később kiderül, Christopher küldte, aki minden vendég megvetésének tárgya, a család fekete báránya, állítólag mindenféle szektának a tagja, és fekete mágiát gyakorol. A nagyik a fiú javulásának jeleként fogják fel az ajándékot, ami egy fa ládika. A kinyitott ládikóból furcsa füst gomolyog a nagyik pezsgőjébe, amit felhörpintenek a nagyik, mikor mindenki iszik az ünnepeltekre. Odarendelik Alice-t egy késsel, hogy felvágják a tortát, de ez máris szükségtelenné válik, hiszen az egyik néni hirtelen 30 cm-esre nőtt körmével szétcsapja a sütit. A nagyik átváltozása megkezdődött, és ezek után egyenként zabálják fel/gyilkolják le kétszínű vendégeiket....

Személyes vélemény:
Ekkora baromságot régen nem láttam. De jó volt, legalábbis engem szórakoztatott a nagyik leleményessége... A színészek többsége nem rendelkezett túl nagy tapasztalattal, ahhoz képest viszont egész jól játszottak, bár a hangjuk néhánynak olyan volt, mintha papírról olvasták volna a szöveget... Kevés benne a gore, de ha van, akkor az annyira undorító, hogy pont elég is annyiXD Tehát a lényeg: ha valakinek megfelelő hangulata van hozzá, élvezhetőnek fogja találni, vicces, undorító, de nem ijesztő.

Ajánlás:
Gyerekek semmiképp se nézzék meg, mert különben a nagymamájuk közelébe sem akarnak menni, és az nem szép dolog... Amúgy mindenki megnézheti, aki elég pihent hozzá.