Anilogue 2012

Már megint Anilogue, sokadszorra és ismét remek dolgok kerültek a műsorba.
Időpont: november 21-től 25-ig, helyszínek: Toldi mozi és Uránia.
Én arra az időre biztos beköltözöm a moziba, ajánlom mindenkinek a jelen levést, mert sok-sok csodát és vidámságot láthattok (ok, ez baromság volt...) de jó lesz, az biztos.
Holnap, amikor jobb állapotban lesz az agyam (ez csak önámítás, ilyen valójában sosem lesz...) kiegészítem ezt a bejegyzést azzal a listával hogy mire fogok/szeretnék menni, hátha valakit érdekel...

Zenét! (ezt képzeljétek úgy, mintha a kövér fehér macska mondta volna a Macskafogóból (a végén, amikor a csaj macska énekli egy telefonnal hogy "Miu Miújság? ..." amúgy már vagy 7-8 éve nem láttam azt a rajzfilmet, elég durva hogy ilyen jól emlékszem az egészre... ahhoz képest hogy minden mást egyből kidob az agyam...))

Jan Švankmajer - Mužné hry (Virile Games) 1988

Késtem vele röpke 6 órát...
De attól még ez a kisfilm zseniális.

A '90-es évek nyomasztó/ijesztő rajzfilmjei

Ez eléggé szubjektív lesz, de itt egy kisebb lista, hogy én mitől féltem amikor gyerekként beültem a TV elé, valamelyik rajzfilmcsatornára kapcsolva.

1992-es évjáratú vok, körülbelül akkor kezdtem el Nickelodeont és Cartoon Networkot nézni, amikor már kezdett valamilyen fogalmam lenni a körülöttem lévő világ működéséről, és persze az ezeken a csatornákon lévő rajzfilmek rendesen beépültek az akkori világképembe...
Sajnos azóta a Nickelodeonon már egy csomó remek rajzfilm helyett élőszereplős szutykokat adnak, ugyanez igaz a Cartoon Networkre, ami szintén sokkal nézhetőbb volt régebben, még úgy is, hogy kezdetben az egész angolul ment.

Tehát íme pár olyan rajzfilm, amiket nagyon szeretek, de néhány jelenettől rendesen meg tudtam ijedni (vagy csak nagyon nyomasztónak találtam):

Rocko
(Rocko's modern life - 1993-1996->Nickelodeon)
Egy wallaby igyekszik élni a maga átlagos életét... tejesen egyszerű alapszituáció, a hangsúly a karaktereken van, és a nagyon fura fordulatokon.
Ez inkább nyomasztó kategóriába esik, mert apróságok miatt gyakran hatalmas problémák merültek fel, a szereplők pedig elég gyakran kattantak be, vagy szorongtak valami miatt...
LINK EGY JELENETHEZ

Hé, Arnold!
(Hey, Arnold! 1996-2004->Nickelodeon)
Arnold és barátai mindennapi kalandjairól szól, a részek többsége messze áll mindentől, ami nyomasztó vagy félelmetes, de csináltak néhány halloweeni részt, amitől napokig rosszul éreztem magam a sötétben...
LINK EGY JELENETHEZ

Macseb
(CatDog 1998-2001->Nickelodeon)
Egy macska-kutya sziámi ikerpár a főszereplők, ami már így is elég fura, ráadásul hozzá jön még az is, hogy a városban, ahol élnek, majdnem mindenki szemét velük (különösen az a kék patkány, aki a házukban él...)
LINK EGY JELENETHEZ

Ren és Stimpy Show
(The Ren & Stimpy Show 1991-1998->Nickelodeon)
A főszereplők egy kicsi/vékony, idegbeteg csivava, és a haverja, egy nagy/dagadt, hülye macska... minden idők egyik legzseniálisabb rajzfilmje, nagyon elborult poénjai vannak, bár már gyerekként sem voltam biztos benne, hogy ennek egy gyerekcsatornán a helye... de attól még annyit néztem, hogy kívülről vágtam a szöveget...
Ami nagyon ijesztő tud lenni, az az, amikor Ren megőrül... erre még a zene is rá tud tenni egy lapáttal, plusz még a néhol hihetetlenül kidolgozott, máshol meg elnagyolt rajzolás...
LINK EGY JELENETHEZ

Bátor, a gyáva kutya
(Courage, the cowardly dog 1999-2002 -> Cartoon Network)
Egy nap egy aranyos nagyi talál egy kiskutyát, és elnevezi őt Bátornak... nyugalomban élnek a kis világvégi kunyhójukban... vagyis inkább élnének, ha nem akarna mindig az életükre törni valamilyen pszichopata/szörny/beazonosíthatatlan lény...
Ezt a készítők alapból horrorisztikus témájúra tervezték, néha viszont túl jól sikerült igazodniuk ehhez... eddig bárkivel beszélgettem erről a rajzfilmről, rengeteg részt fel tudott sorolni az illető, amitől komolyan megijedt kiskorában.
LINK EGY JELENETHEZ

Hirtelen ennyi jutott eszembe, ha nektek is vannak parás gyerekkori rajzfilmes emlékeitek, írjátok meg!

... 0.7

Miután sokszor hétköznap nincs időm végignézni egy rendes terjedelmű filmet, az meg nem járja, hogy emiatt csak hétvégenként vannak ismertetők, úgyhogy el kezdtem nézni a Masters of horrort (A horror mesterei), és arról írok, amikor nem tudok másról.... Persze nem azért, mert ezek rövidebbek, hanem mert baromira érdekelnek, és pont jól jön, hogy egy rész kb. 1 órás, és annyi még belefér egy napomba... Szóval sok-sok Masters of horror fog jönni (egyéb filmekkel megszakítva)... ha valaki kezdi majd unni, nyugodtan szólhat...

Kénytelen voltam csatlakozni a facebookhoz (szóval hurrá, meg minden... csak úgy biztosan nem csináltam volna meg, de így, hogy néhány fontosabb dolgot csak ezúton tudok elintézni, már nem halogathattam tovább...). Most még viszonylag lelkes vagyok, kíváncsi leszek rá, hogy mikor fogom otthagyni az egészet, amiért ennyire felesleges dolog... De addig is, ha a blog egy rendszeres olvasószerűsége lesz olyan ügyes (mer' nem sok jelet adtam arról, hogy ennek a blognak az írója/szerkesztője/moderátora/atyaúristene vagyok, meg a nevem is az "igazi"...), és megtalál rajta, bejelölhet ismerősének, ha akar. Nekem 8.

Éééés, hogy legyen valami szórakoztató is, tekintsétek meg cyriak oldalát a youtube-on, és akadjatok ki... ez az ember egy zseni....

Anilogue 2010... fontoskodás

Emlékeztetem azokat, akik (teljesen véletlenül és minden szándék nélkül) ide tévednek, hogy holnaptól Anilogue, ami egy jó dolog, és mint ahogyan a sejtésem beigazolódott, idén is remek filmeket fognak adni (vagyis még nem láttam őket (még!), de valszeg nagyon jók lesznek...). A fesztivál honlapján már minden információ megtalálható, és általában még szokott lenni jegy a filmekre a fesztivál alatt/vetítés előtt is, úgyhogy még nem késett el az sem, aki most hall erről először, és elmenne rá...
Én ezeket fogom megnézni: Túlélni az életet (Cseh, R.: Jan Svankmajer. Ezt a rendező miatt fogom megnézni, elképesztő filmeket csinál, már írtam egy filmjéről, de a többiről is lesz ismertető...), Nyári háború (Japán, R.:Mamoru Hosoda. Az Idő fölött járó lány c. anime készítőjétől van, azt asszem a tavalyi (vagy az előtti) fesztiválon láttam, nagyon tetszett, úgyhogy erre kíváncsi leszek...), Az illuzionista (Francia, R.:Sylvain Chomet. Belleville randevú készítőjétől... az egy nagy kedvencem, tehát nekem ez is kötelező...) és az Elemi (amiről nincs infóm, de a Metropiát akartam megnézni, csak az ütközött valami mással, a helyett jött ez, és ööö... nemtom, hogy ezt miért akarom megnézni... fura a története... valszeg valami gyerekfilm lesz... ez vanXD...)

Emiatt hétköznap nem lesz új ismertető, ha igény van rá, röviden írhatok ezekről, miután megnéztem őket, és akkor talán valaki kedvet kaphat valamelyikhez, és megnézheti... vagy nem.
A fesztivál honlapja itt található, ez pedig a korábbi bejegyzésem a fesztiválról.

Ja, és már csak másfél hétig lehet szavazni, ha valakinek van valamilyen kívánsága, hogy milyen filmekről akar olvasni, vagy hogy milyen kategóriában akar újabb filmeket megismerni (már, ha sikerül valami újdonságot írnom...), akkor most van rá lehetősége, hogy jelezze (amúgy mindig van rá lehetősége, csak most csináltam ilyen szavazós baromságot, mert ez konkrétabb, és így legalább kiderül hogy vajon mit akarnak az emberek...).

Minden jót, és jó szórakozást annak, aki elmegy a fesztiválra (meg annak is, aki nem)!

Nekojiru-so / Cat soup

Év: 2001
Ország: Japán
Műfaj: fantasy, animáció
Rendező: Tatsuo Sato

A történet:
Egy macskakölyök a kádban játszik a kisautójával... lebukik a víz alá, és jó sokáig ott is marad (ennél a pontnál a néző eldöntheti, hogy az állat meghalt-e, vagy sem)...
Miután a kölyök megtudja, hogy a betegeskedő nővére lelkét elviszik, utánuk rohan, de csak a lélek felét sikerül visszaszereznie. Emiatt a nővére fogyatékossá válik, a kölyök pedig elindul vele, hogy felkutassák azt a virágot, amivel meg tudják gyógyítani őt...

Személyes vélemény:
Először úgy gondoltam, hogy majd írok egy rakás hű-de-okos dolgot a film értelmezéséről, de jobb, ha nem teszem, mert az befolyásolná mások nézőpontját... Mert teljesen a nézőtől függ, hogy mit lát a filmben, nincs előre megadva egy konkrét magyarázat, hagyják mélyentöprengeni a sok szerencsétlent (pl. az olyanokat, mint én, aki tudja, hogy a film végére teljesen ki fog készülni, de azért még egyszer megnézi), akik végignézték az egészet... Ok, csak fél órás, de ha ennél több lenne, a világ gyógyszertárai valszeg kiürülnének a Xanax készleteikből... Nagyon nyomasztó egy film, néhány helyen vígjátékként említik, szerintem rohadtul de nem vicces az egész, de hát ezt csak én mondom... Már többször láttam, néhány évente újranézem, és akkor egy kicsit másképp látom az egészet, de ez semmit sem változtat a hangulatán, nagyon könnyen kiboríthatja a nézőt, úgyhogy erre lelkileg jobb, ha felkészül az, aki meg akarja nézni a filmet.
A műfaji meghatározással kicsit bajban voltam, ezért csak a biztosat írtam le, vannak benne horrorisztikus elemek, de nem horror, sejtem, hogy miért nevezik vígjátéknak, de szerintem az sem...
Nincs benne túl sok beszéd (meg a macskák úgyis csak nyávogni szoktak...), az a pár mondat viszont szövegbuborékban hagyja el a beszélő száját, mint a képregényekben. Egy manga alapján készült, a mangaka, Nekojiru, szerette macska formában ábrázolni az embereket...
A rajzolása néhány résznél elég gyerekes, van ahol szépen kidolgozott, de az egész inkább ceruzarajznak tűnik, mintsem valami high-tech CGI cuccnak. Ennek ellenére a film egyáltalán nem gyerekeknek való!!!
Szürreális, egyedi, furcsa, nyomasztó, zavaró, ijesztő (persze nem a látvány...), elgondolkodtató alkotás, egyértelműen rétegfilm, úgyhogy szerintem csak azoknak érdemes ezt megnéznie, akik kaphatóak az ilyenre, akik jól elvannak a felszínes, könnyed, sablonos mondanivalójú filmekkel, azok messzire kerüljék el ezt.

Anilogue 2010, és még valami más, ami kevésbé fontos

Ha meg tudom oldani, holnap lesz ismertető, hétfőn lesz a töri oktv, utána már több időm lesz élni...( tanulok rá rendesen, de eszem ágában sincs megnyerni... egyrészt szerintem képtelenség, másrészt nem normális, aki ebben első helyezett lesz... bocsi a jövőbeli nyertestől ezért... de azért legalább iskolai szinten nem akarok az utolsók között lenni)

November 24-től december 02-ig ismét Anilogue, az Urániában és a Toldi moziban szokás szerint. Ez egy nemzetközi animációs fesztivál, általában baromi jó filmeket szoktak vetíteni, valszeg idén sem lesz máshogy... A jegyek elég olcsók, érdemes a lehető legtöbb filmet megnézni a programból, mert a többséget aztán viszik tovább, és ezzel az egy alkalommal fordul meg az adott film az országban...
Jan Švankmajer új filmjét is levetítik (elvileg), talán ennek köszönhetőn majd többen is utána néznek a korábbi munkáinak... minden esetre én nagyon várom.
Nálunk az egyik zsűri Satoshi Kon lett volna, bocs, de nem tudok rendesen írni erről, a rendező haláláról információt máshol lehet találni, én még a tagadási fázisban vagyok...

A fesztivál hivatalos oldala itt található, bár még elég hiányos...

Fear(s) of the dark

Eredeti cím: Peur(s) du noir
Év: 2007
Ország: Franciaország
Műfaj: dráma, horror, fantasy, animáció
Rendezők:Blutch, Charles Burns, Marie Caillou, Pierre Di Sciullo, Lorenzo Mattotti, Richard McGuire

A történet:
Rövidfilmek gyűjteménye, a központi téma a félelem, és a sötétség....(a filmeknek nem volt külön címe, ezért számokkal jelöltem.) A részek között animált geometrikus mintákat mutatnak, miközben egy nő a félelmeiről beszél...

1)
Egy muksó elindul valahová a 4 kutyájával, de az állatok minden élőlényt meg akarnak támadni. Mikor meglátnak egy kisfiút, teljesen megvadulnak. Az egyik kutya kitépi a pórázát gazdája kezéből, és üldözőbe veszi a fiút... a muksó azonban nem tűnik túl meglepettnek...

2)
Egy öregember visszaemlékezik, milyen volt gyerekkorában vidéken lakni.
Az erdőbe járt felfedezőútra. A rovarok különösen érdekelték, ezért amikor talált egy nagyon különös fajtát, hazacsempészte, és egy üvegben az ágya alá rejtette. A rovar nagyon intelligensnek tűnt, ezek után sejthető, hogy nem maradt túl sokáig a helyén...

3)
Az 1) folytatása... 3 kutya maradt, de szép lassan fogynak, mint az arrafelé felbukkanó népek...

4)
Egy kislányt rémálmaival akarja meggyógyítani egy orvos...

5)
A 3) folytatása, ezúttal egy táncosnő az áldozat...

6)
Egy fickó véletlenül pont azon a helyen kötött ki, ahol fiatal korában nyarait töltötte.
Ám az egyik nyár különösen rosszul alakult...
Először bácsikáját vesztette el, majd legjobb barátját, és úgy gondolták a helyiek, hogy egy szörny ragadja el a lakókat...

7)
Egy fickó a hóvihar elől a ház védelmébe menekül, de úgy tűnik, az épület több veszélyt tartogat számára...

Személyes vélemény:
Nekem a legjobban a 7) jött be, a többi vagy unalmas, vagy csak simán zavaró volt... nem túl ijesztőek, de külön-külön jobb lett volna mindegyik... így együtt sajnos nem voltak túl jók, pedig volt, amelyik érdekesebb volt, de a hangulata túl nyomott volt az egésznek, és a fekete-fehér képek sem tettek jót neki, lehet, hogy így jobban ki tudták hangsúlyozni a sötétséget, de akkor legalább pörgősebbre kellett volna az egészet csinálni, mert így csak álmosító lett... Az ötlet jó volt, a kivitelezés annyira nem... kár.

Ajánlás:
Semmiképp sem olyanoknak való, akik könnyen elalszanak egy filmen, vagy mindig sietnek valahová... Talán azoknak tetszene, akik szeretik a szépen rajzolt animációs filmeket, és jól megvannak a lassabb hangvételű filmekkel.

Alice

Eredeti cím: Něco z Alenky
Év: 1988
Ország: Csehország/Svájc/Anglia/Németország
Műfaj: fantasy, thriller, animáció
Rendező: Jan Švankmajer
Szereplő: Kristýna Kohoutová

A történet:
Alice utasításai a filmhez: "Csukd be a szemed, máskülönben semmit sem fogsz látni!"
Alice egy furcsa, régi, preparált állatokkal és koponyákkal teli házban él... Egyik nap unalmában köveket hajigál egy csésze teába, de egyszer csak, inkább jobbnak látja, ha elbújik az asztal mögött, ugyanis egy kitömött Lepus Cuniculus (az a bizonyos fehér nyúl), ahogy azt a berendezett terráriumán olvashatjuk, életre kel. A nyúl véletlenül kiszakítja mellkasát, és hullani kezd belőle a forgácspor, de nem törődik vele túl sokat, előhúz egy titkos fiókot a földből, felöltözik, majd elővesz egy ollót, amivel betöri a terrárium falát, és elsétál... A vágásból előhúz egy zsebórát, és fontoskodva megállapítja, hogy el fog késni, és futásnak ered. A ház egy hatalmas szántőföldben végződik, aminek közepén egy íróasztal áll. A nyúl egyenesen odarohan, majd egy tapsára kinyílik a fiók, a nyúl pedig beleugrik, és már el is tűnt...
Alice, aki ezt az egészet végignézte, a nyúl után ered. Miután sikerül kinyitnia a fiókot, ami tele van írószerekkel, egy sötét, szűk folyosón keresztül a nyúlból kihullott töméscsíkot követve eljut az állat házáig. Ott találja a nyulat is, aki jóízűen eszik egy lábasnyi forgácsporból, hogy pótolja azt, ami kihullott, majd egy újabb fiókból kiszedett biztosítótűvel összefogja a vágást.
Alice megszólítja az állatot, mire az ijedtében elrohan... A lány utána akar menni, de rálép egy gereblyére, az meg fejbe vágja őt, a lány hátra esik, bele egy vödörbe, aminek átszakad az alja, a gyerek pedig egy lefelé tartó liften találja magát, és folytatódik a furcsa, és kísérteties utazása... Később a nyúl vezetésével megtámadják, és üldözőbe veszik a csontvázállatok, és a szívkirálynő is a fejét akarja, mert mint kiderül, a tapsifüles az ollójával a királynő személyi hóhérja is egyben...

Személyes vélemény:
Első látásra talán gyerekeknek való a film, de senki ne dőljön be... Ha ezt megnézi, garantált rémálmai lesznek, arról nem is beszélve, hogy lelkileg rendesen összetörne a szerencsétlen... Tehát nem gyerekfilm... igaz, semmi olyan nincs benne, ami miatt óvva kéne inteni tőle a gyerekeket, de egy nagyon nyomasztó, szürreális, barátságtalan film ez... szinte mindenről, amivel Alice találkozik, kiderül, hogy rossz, ártó szándékkal van (még egy üveg lekvárban is rajszögek és állati csontok vannak) Attól függetlenül, ez egy remek film (szerintem). Tele van ötletességgel, és bár kevés pénzből készült, látszik, hogy rengeteg munkát fektettek bele. Az egész film egy furcsa rémálomra hasonlít... Talán néhányan unalmasnak találhatják, vagy nem tudják értékelni, de ez egy igazán különleges film.
A rendező pedig, Jan Švankmajer, az egyik legnagyobb animátor, a stop-motion-technika nagymestere. Azt hiszem, ha ő nem lenne, Tim Burton sem lenne az, aki, bár ezt sajnos nem túl sokan tudják...

Ajánlás:
Érett, nyitott embereknek ajánlanám legfőképp...