No-Do/The haunting/The beckoning

Év: 2009
Ország: Spanyolország
Műfaj: horror, dráma
Rendező: Elio Quiroga
Szereplők: Ana Torrent, María Alfonsa Rosso, Francisco Boira, Héctor Colomé

A történet:
A pap elengedi Blancát a szanatóriumból, de szól az igazgatónak, hogy jobban is odafigyelhetnének az esetére... Az idős asszony hazamegy, de senki nem várja otthon, a háza régen elhagyatott...

Francesca, gyerekorvos, aki miután megszületett a 2. gyereke, kezd furcsán viselkedni... Családjával egy hatalmas, régi házat vesz egy félreeső vidéken. Éppen a költözéssel vannak elfoglalva, amikor a nő észreveszi Blancát, amint az az épületre mered, de nem sokat foglalkozik vele...
Telnek a napok, és a házzal úgy tűnik, minden rendben van, azonban a franc se gondolta, hogy éjjelente hemzsegnek ott a barokk kolduslányszerű CGIszellemek...

Személyes vélemény:
Rettentő high-tech film, gyönyörű képekkel, egy rakás extrával (pl a jelenetek közötti váltást úgy mutatták, hogy a kép a századeleji filmképminőséget adta (fekete-fehér, akadozó, stb)...), a szellemek ragyogtak, és minden olyan mű volt, amennyire csak lehetett. Az ember egy percre sem tudja elfelejteni, hogy éppen egy filmet néz, ráadásul a számítógépszellemek sztem csak játékokban állják meg a helyüket, egy filmben senkit sem tudnak megijeszteni (ok, talán a gyereket, akik még az E.T.-től is félnek, de ők valszeg úgysem fogják ezt megnézni, szal feltételezem, hogy nem nekik csinálták így a készítők...). Ritkán szoktak filmben jól sikerülni a CGI szellemek, mert egyesek hajlamosak felturbózni őket, és ettől plasztikusabbnak fognak tűnni, és gyakran teljesen másképp vetül rájuk a fény, mint kellene... Ez az általános problémám a filmbeli CGI szellemekkel, igaz, hogy ebben a filmben azért annyira nem volt borzasztó, de az biztos, hogy nem sikerült valósághűre...
Volt egy-két olyan dolog is, ami sztem jó húzás volt, pl. a szoba, ahol a plafonról bábuvégtagok lógtak (így hülyén hangzik, de a filmben jól nézett ki), és a történet egy része eredeti volt, de aztán átment a szokásos kísértetházas-az anyának meg kell mentenie a gyerekét és saját magát, mert senki sem akar hinni neki-sikerül a végén nagyon látványosan elűzni a gonoszt-és a végén minden jól alakul.... bocs, hogy elárultam a végét, de annyira egyértelmű, hogy mi lesz a vége, hogy igazából nem nagy spoiler...
A történetben igazából semmi extra nincs, annyira nem izgalmas az előadás sem, de viszont annyira sem rossz, hogy kitűnjön. Egy teljesen közepes film, amit bármikor, bárhol meg lehet nézni, lesz, aki elalszik rajta, lesz, aki halálra fogja magát rettegni alatta, lesz, akit meg az egész nem fog annyira érdekelni, és lesz, aki mesterműnek fogja nevezni... legalábbis gondolom.
A színészi játék sem kimagaslóan jó vagy rossz, a zene sem feltűnő. A rendező már elég régóta dolgozik filmekkel, volt már színész, producer, stb, ami csak lehetett, valszeg készült már jobb filmje... Nem mondom, hogy ha valaki megnézi, másfél órát fog elpazarolni az életéből, de senki ne számítson világmegváltásra...

Amúgy no-do-nak nevezik a filmben (azt nem sikerült kiderítenem, hogy a valóságban is így van-e...) az egyház által titokban elzárt felvételeket a természetfeletti eseményekről.

Sumpah (ini) pocong!

Év: 2009
Ország: Indonézia
Műfaj: horror, vígjáték, paródia
Rendező: Helfi C. H. Kardit
Szereplők: Julia Perez, Jarwo Kwat, Aming Sugandhi, Udije Tongky, Agung Udijana

A történet:
A falu főnöke, Sugandhi esküt készül tenni, halotti lepelbe csavarva. Az eskü előtt figyelmeztetik őt, ha hazudik, borzalmas balszerencsét szabadít magára, vagy akár azonnal meg is halhat.
Azonban a szertartást nem kezdetik el, amíg nincs halotti lepel hozzá. Tatang, akit elküldtek érte, szerencsétlenségére egy árusnál sem kap, ezért a szomszéd faluban lelopja egy hulláról, és egy kockás kendővel helyettesíti azt a holton. Nem sokkal a szertartás megkezdése után vihar támad, és életre kel néhány halott, hogy beteljesítse az átkot...
Mint később kiderül, Sugandhi csalja a feleségét, és az esküt csak azért tette le, hogy visszanyerje a falu bizalmát, és ne kelljen elválnia. A fickó felkeres egy sámánt, aki elmondja neki a feltételeket annak érdekében, hogy a szellemek a faluból békén hagyják őt. Mikor Sugandhi panaszkodik a sámánnak, hogy a szellemek nem tűnnek el, a varázsló azt mondja, hogy a kísértetek a szomszéd faluból származnak...
Sugandhi tovább csalja feleségét, Nanit, aki szintén talál magának egy szeretőt az új aerobikos munkatársa személyében, és a lepelbe csavart ugráló szellemek tovább ijesztgetnek a legabszurdabb helyzetekben, de mindennek van egy határa...

Személyes vélemény:
Nem rossz... Bár, arra számítani kell, hogy a poénok legtöbbje erőltetett (néha még olyan "vicces zene" is megszólal a háttérben), a színészek borzalmasak (a hegyes állú Julia Perez, aki elvileg a jó nőt játssza, szintén csak fura grimaszokra képes...), és végig olyan, mintha egy szappanoperát nézne az ember... szóval béna, de ez nagyon is jót tesz neki, mert ettől is annyira szórakoztató.

Ajánlás:
Esti családi mozizásnak tökéletes...

The children

Év: 1980
Ország: USA
Műfaj: horror, sci-fi
Rendező: Max Kalmanowicz
Szereplők: Martin Shakar, Gil Rogers, Gale Garnett, Shannon Bolin, Tracy Griswold

A történet:
Néhány gondatlan munkás miatt egy ravensbacki atomerőműnél egy cső szivárogni kezd, és sárga radioaktív gáz keletkezik.... Egy iskolabusz 5 vidáman daloló gyerekkel áthajt a gázfelhőn, ami már az úttestet is ellepte. Később egy arrafelé tartó rendőr, Billy talál rá az úttesten keresztbe fordult buszra, de az utasai és a vezető viszont sehol. Billy elmegy az egyik szülőhöz, hogy utánanézzenek a dolgoknak. A helyszínen Billy értesíti Harryt, a fiatal rendőrtársát, hogy jöjjön ide, és derítse ki, hogy mi folyik itt, majd elmegy. A nő egyedül indul haza, ám útközben a közeli temetőben meglátja Tommyt, az egyik kisfiút a barátaival szaladgálni. Mikor a nő odakiált, a fiú eltűnik, ezért utánaered... Az egyik sírnál orra esik a buszsofőr szénné égett hullájában. Előkerül Tommy is, akinek látszólag semmi baja, csak a körmei lettek feketék. A kisfiú megöleli a nőt, aki nyomban a buszsofőr sorsára jut, majd egykedvűen tovaballag.
A fertőzött gyerekek szétszélednek, és minden naiv felnőttet kinyírnak gonosz ölelésükkel... Vajon hogy fogják megállítani őket???

Személyes vélemény:
Nem tudom elhinni, hogy tetszett ez a film XD... Mondjuk többször nem vagyok hajlandó megnézni, de egyszeri megtekintésre szórakoztató (bár én kb. úgy néztem, mint egy vígjátékot, valójában nem tudom, hogy milyen szándékkal csinálták a készítők az egyes részeket...) Szóval vicces, abszurd és a gyilkolászós részek nagyon műre sikeredtek... Lehetne azt mondani, hogy "De hát milyen régen csinálták már...!" Csak emlékeztetném azokat, akikben felmerül ez a mondat, hogy többek közt ebben az évben készült a Friday the 13th, Cannibal holocaust és a japánok meg majdnem minden évben kiadtak egy Guinea pig részt '80 körül... (SPOILER: szóval, ha valakinek levágják a kezét, elvárható, hogy legalább egy kis vért produkáljon a csonk XD...)
Tehát egy csomó mindenbe bele lehet kötni, tele van kisebb-nagyobb hibával, de jobb, ha a többségével nem foglalkozik az ember, és jól elszórakozik ezen a filmen. (Engem nem nagyon rázott meg a film, én mindig is tudtam, hogy genyák a gyerekek :P...)

Ajánlás:
Óvónénik, terhes nők inkább ne, rajtuk kívül viszont bárki megnézheti 10 éves kor fölött ;).

Takut: faces of fear

Év: 2008
Ország: Indonézia
Műfaj: horror, fantasy, vígjáték, dráma, thriller
Rendezők: Rako Prijanto, Riri Riza, Ray Naoyan, Robby Ertanto, Raditya Sidharta, Kimo Stamboel, Timothy Tjahjanto

A történet:
6db rövidfilm különböző rendezőktől...

I. Show unit
Egy pár házibulin vesz részt, a helyszín olyan közel van a házukhoz, hogy az erkélyről rálátni. Észreveszik, hogy a házukban égnek a lámpák, noha senki sincs otthon. Aggódnak, hogy betörő jár náluk, ezért Bayu elmegy megnézni, hogy minden rendben van-e. A házba biztos, hogy betörtek, Bayu félelmében szerez egy kést a konyhából, és körbenéz mindenhol. Zajt hall az emeletről, gyorsan felrohan, de senkit sem lát ott. Valaki kitárja az ajtót a háta mögött, és ráijeszt. A férfi hatalmas hibát követ el, ráadásul van egy szemtanú is...

II. Titisan Naya
Nayát elviszi anyja egy családi ünnepségre. A lányt nem érdekli az egész szertartás, de később kiderül, hogy ez nem csak egy egyszerű szertartás, Nayának központi szerepet szántak benne...

III. Peeper
Egy kukkoló elmegy egy tradicionális táncelőadásra, és ott nagyon megtetszik neki a fő táncosnő, bár észreveszi, hogy valami nincs rendben vele... Beles a nő öltözőjébe, és emiatt csúnyán pórul jár...

IV. The list
Andre arra ébred kanapéján, hogy egy tarantula mászik az arcán. Megpróbálja felkelteni Irinát, a barátnőjét, de nem jár sikerrel. Tehetetlenül ül a TV előtt, popcornt eszegetve, ám ekkor hirtelen egy csomó csótány mászik elő a pattogatott kukoricás dobozból, Andre rosszul lesz, és berohan a mosdóba. Mikor megmossa az arcát, piócák tapadnak rá a csapvízből, de ez még csak a kezdet... Valaki a fekete mágiát segítségül hívva egy nagyon gonosz listát állított össze, szegény Andre számára...

V. The rescue
Egy vírus miatt egész Jakartát karantén alá kellett helyezniük a hatóságoknak. A vírus gyakorlatilag zombikká változtatja a fertőzötteket. Mentőosztag érkezik, hogy kimenekítsék az egészséges túlélőket. Zombis mészárlás...

VI. Dara
Dara remek szakács, egy elegáns étterem tulajdonosa. Az éttermében megismerkedik Adije-vel, aki nemrég szakított barátnőjével, és nagyon le van törve. Dara áthívja magához, hogy főzzön neki valami finomat... A férfi egy furcsa szobában a falhoz láncolva ébred, és érkezik Dara gumikötényben, gumikesztyűben. Előkerül egy láncfűrész is, és megtudjuk, miért is olyan különlegesek Dara fogásai... Azonban a láncfűrész lefullad, pedig a vendég már megérkezett....

Személyes vélemény:
Nos, a leggyengébb azt hiszem a The rescue volt a 6 film közül, egyáltalán nem hatott meg... A legjobbak viszont egyértelműen a The list és a Dara voltak, nemcsak amiatt, mert nagyon viccesek voltak, ötletességük miatt is. Egyébként Dara történetét a Mo tesók pár évvel később a Rumah Dara-ban újramesélik, a színészek ugyan azok maradtak, a szerepek változtak egy kicsit, és a történet... Jó volt újra látni Dara-t, remélem, hogy lesz még folytatás, nálam már egy teljes Dara-kultusz alakult ki XD... A maradék három film pedig egész jó volt, szóval úgy összességében nem rossz a Takut: faces of fear, csak tényleg nincsenek egy szinten a filmek...

Ajánlás:
Ezt még az ijedősek is megnézhetik ;)... (Ha valaki nem is kíváncsi az egész összeállításra, a The list és a Dara megérdemli, hogy megnézzék :D)