A következő címkéjű bejegyzések mutatása: színház. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: színház. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 30., hétfő

Ilyen volt a Peer Gynt

Először is, ez egy durván 3 órás darab... nem mintha ez valami brutális dolog lenne, de a székek csak egy fokkal kényelmesebbek az iskolai padoknál lévőeknél (és az ember lábának is kb. annyi hely jut, mint a suliban...), szóval ha valaki nem volt még hosszabb előadáson a Örkényben, készüljön fel lelkileg arra, hogy amikor vége van a darabnak, úgy fog távozni onnan, mint egy hatszáz éves öregember... ok, most magamból indultam ki.

Ettől függetlenül megint egy nagyon jól sikerült darabot láthattam, a történet eléggé felnőtt-tündérmese-szerű, dióhéjban ennyi: Peer kiskorától kezdve mesevilágban él, életét átszövik a hazugságok és hihetetlen történetek, amiket felhasználva igyekszik kimentenie magát a bajból, és elhitetnie magával, hogy nincs baj körülötte. Egyszer megszöktet egy csajt az esküvőjéről, de nyomban ott is hagyja őt, mivel a menyasszony annyira nem is érdekelte, ráadásul a násznép ha megtalálja őt, azonnal a torkának ugorna... szóval elszökik, időközben elcsábítja Solvejget (überártatlan... még Bibliája is van!) is, akit még az esküvőn látott meg, de őt is otthagyja, hogy világ körüli, gazságokkal teli kalandban legyen része, de a végén persze visszaüt duhajkodásainak árja...

Nagyon tetszett a képi világa, egészen egyszerű volt a díszlet, de remekül megadta a jelenethez illő hangulatot, gyakran a díszlet átalakítását beleépítették a darabba, ami különösen jó volt. Egy kicsit nyomasztónak találtam, hogy majdnem egész idő alatt havazott a színpadon, de persze norvég drámáról van szó, hideg helyen meg sokat havazik, ez náluk teljesen rendben van, nekem viszont olyan melankolikus lett az egész tőle. Mondjuk ez lehet, hogy csak nálam merült fel...
Ettől függetlenül rengeteg vicces rész volt benne, könnyed, dinamikus előadás volt (ez hülyén hangzik, de az volt és kész...), mostanában egyre több a zenés-éneklős részlet a színházi előadásokban, nem?

Nem régóta megy, egészen pontosan idén, március 17-én kezdték adni, szóval még elég gyakran van műsoron... remek rendezés(Ascher Tamás), remek színészek(Szandtner Anna, Polgár Csaba, Kerekes Éva, Für Anikó, Csuja Imre, és még sokmindenki)  , remek darab, szóval nézzétek!!! (ps. gyereket ne nagyon vigyetek rá...)

További infókért kattintsatok erre a szövegre, és a színház idetartozó oldala meg fog nyílni előttetek!

2012. április 21., szombat

És megint színház (Peer Gynt meg Kasimir és Karoline)

Most a Peer Gynt, egy Henrik Ibsen mű, az Örkény Színházban... megvannak a jegyek jövő hét szombatra. Kíváncsi vagyok rá, most egyébként elég jó dolgok mennek az Örkényben, érdemes átnézni a műsorát, szerintem még jó pár előadásukra el fogok menni.
Kattints erre a szövegre, ha bővebb információhoz szeretnél jutni ezzel kapcsolatban

Éééés, azt hiszem, még nem is írtam a Kasimir és Karoline-ről, szóval most írok:
A címszereplő pár éppen az Oktoberfesten van, de miután Kasimir nemrég lett munkanélküli, őt igazából nem is érdekli a fesztivál, emiatt jól össze is vesznek. Karoline jól akarja érezni magát, zeppelint bámulni meg duhajkodni, emiatt lelép, és összeismerkedik egy másik fickóval. Eközben Kasimir összetalálkozik egy ősbunkó barátjával és annak nőjével. A fickó segít Kasimirnek leinnia magát a sárga földig és igyekszik átadni neki a bunkóság tudományát, eközben persze többször is véletlenül találkozik az ex pár...

A történet dióhéjban valahogy így néz ki, sikerült úgy leírnom, mintha itt valami hű-de-nagy hangsúly lenne a románcon, de baromira nem így van.
Hatvanvalahány felvonása van két órában, szóval ezek elég rövidek, van, amelyik talán egy perc sincs. A felvonásokat a függöny össze- és szétvonásával jelzik, közben a mesélő a színpad elején ül egy zongoránál, azon játszik, és nagy vonalakban ad egy kis összegzést arról, mi lesz a jelenetben. Amúgy az előadás egy kicsit a bábozásra emlékeztetett, ugyanis a színpadból csak annyi látszott, amennyin elfér a zongora, a többit paravánnal eltakarták, ami egészen a plafonig ért, és középtájt volt egy kb. másfél/kettő x három/három és fél méteres bevágás, ott játszódott az egész. Emiatt minden közelebb volt, a teremben meg amúgy sem voltak messze a székek a színpadtól, szóval szerintem ezt még a leghátsó sorokból is elég jól lehetett látni. Én a 3. sorban ültem, ami jjóóó közel volt, de nem vészesen.

A darab nagyon vicces volt, és hát igen, az emberek többsége tényleg olyan, mint ahogyan itt bemutatták... le lehet tagadni, de így van.
Szerintem ez még azoknak is nagyon bejönne, akiket amúgy nem nagyon vonz a színház, vagy csak nem tudnak dönteni, hogy melyik előadás tetszene nekik... Mindenképp érdemes legalább egyszer megnézni, én szeretnék még egyszer elmenni rá.

Ezt szintén az Örkényben láttam pár hete, kattints erre a szövegre, ha a színház honlapján akarod megnézni az infókat az előadásról


2012. március 31., szombat

Zene, Könyv, Színház

Zene: mostanában rengeteg remek együttesre bukkantam, ezért kitaláltam, hogy kb. 3 naponta lesz egy bejegyzés egy együttesről/zenészről, amit 1-2 mondatban bemutatok, és 3-4 számot idepasszintok a youtube-ról (azért ilyen sokat, mert 1 számból nem lehet igazán megtudni, hogy milyen zenéket csinál az adott banda), remélem, valami újat is tudok majd mutatni, vagy legalább érdekes lesz valakinek valami belőle...

És voltam gordonkakoncerten a Fugában vasárnap, Rohmann Ditta játszott Bachot és Kodályt (nem annyira a népdalos, inkább kamarazenés korszakából). Bach c-moll szvitje (BWV 1011) nekem kissé kaotikus volt, Kodály Szólószonátája, op.8, jobban tetszett, néha olyan volt, mintha egy történetet mesélt volna el, gyakran voltak benne random pengetős elemek.
Rohmann Ditta nevével még több koncertnél lehet találkozni, érdemes megnézni, nagyon jól játszik.

Könyv: Az Ulysses mellett most 4 újabb könyv került a listámra, ezeket könyvtárból vettem ki, szal nem ártana 1-2 héten belül kiolvasni őket (nem nagy terjedelműek, szóval ez nem nagy feladat)
Szabó Ervintől kaptam kölcsönbe:
  • Emile M. Cioran: A bomlás kézikönyve
  • Hahn István: Zsidó ünnepek és népszokások

Japán Alapítvány könyvtárából kölcsönöztem 2 könyvet még, gyakorlás céljából.

Majd mindegyikről írok többet vagy kevesebbet.

Színház: Gondolom, már mindenki tudja, hogy ma van a Színházak Éjszakája, még csütörtökön mentünk, hogy majd hű-de megvesszük a jegyet rá, de már baromi régen elfogytak... de azért még tudtunk olcsóbban előadásra jegyet venni, úgyhogy ma este az Örkény Színházban megnézem a Kasimir és Karoline-t (Ödön von Horváth darab, Bagossy László rendezőtől).

Még sok hónapja voltam a Nemzeti Színházban, megnéztem az Ember tragédiáját (Alföldi Róbert rendezés). Hááát... öszintén: magát az eredeti művet nagyon nem szeretem. Sokadszor kellett nekiállnom olvasni, hogy végigérjek rajta, mert nagyon nem bírtam a főszereplőket (Éva: sablonos, kiszámítható, egyszerű, általában hülye. Ádám: öntelt. ) Persze megértem, hogy miért olyan nagy jelentőségű ez a mű, de én nem szeretem... azt nem mondom, hogy rossz, nyilvánvalóan nem az, csak nekem nem jön be. Ennyi. Ehhez képest az előadás jó volt, nagyon ötletes és eredeti, bár nem sikerült megkedveltetnie velem az írást.

Ezen kívül ugyanott láttam még a Magyar ünnepet. Nézzétek meg. Kötelező.

Kattints ERRE a szövegre, ha az Ember tragédiája oldalára akarsz jutni a Nemzeti Színház honlapján.

Kattints ERRE a szövegre, ha a Magyar ünnep oldalát akarod megnézni.

Kattints ERRE a szövegre, ha a Kasimir és Karoline-ra vagy kíváncsi.