No-Do/The haunting/The beckoning

Év: 2009
Ország: Spanyolország
Műfaj: horror, dráma
Rendező: Elio Quiroga
Szereplők: Ana Torrent, María Alfonsa Rosso, Francisco Boira, Héctor Colomé

A történet:
A pap elengedi Blancát a szanatóriumból, de szól az igazgatónak, hogy jobban is odafigyelhetnének az esetére... Az idős asszony hazamegy, de senki nem várja otthon, a háza régen elhagyatott...

Francesca, gyerekorvos, aki miután megszületett a 2. gyereke, kezd furcsán viselkedni... Családjával egy hatalmas, régi házat vesz egy félreeső vidéken. Éppen a költözéssel vannak elfoglalva, amikor a nő észreveszi Blancát, amint az az épületre mered, de nem sokat foglalkozik vele...
Telnek a napok, és a házzal úgy tűnik, minden rendben van, azonban a franc se gondolta, hogy éjjelente hemzsegnek ott a barokk kolduslányszerű CGIszellemek...

Személyes vélemény:
Rettentő high-tech film, gyönyörű képekkel, egy rakás extrával (pl a jelenetek közötti váltást úgy mutatták, hogy a kép a századeleji filmképminőséget adta (fekete-fehér, akadozó, stb)...), a szellemek ragyogtak, és minden olyan mű volt, amennyire csak lehetett. Az ember egy percre sem tudja elfelejteni, hogy éppen egy filmet néz, ráadásul a számítógépszellemek sztem csak játékokban állják meg a helyüket, egy filmben senkit sem tudnak megijeszteni (ok, talán a gyereket, akik még az E.T.-től is félnek, de ők valszeg úgysem fogják ezt megnézni, szal feltételezem, hogy nem nekik csinálták így a készítők...). Ritkán szoktak filmben jól sikerülni a CGI szellemek, mert egyesek hajlamosak felturbózni őket, és ettől plasztikusabbnak fognak tűnni, és gyakran teljesen másképp vetül rájuk a fény, mint kellene... Ez az általános problémám a filmbeli CGI szellemekkel, igaz, hogy ebben a filmben azért annyira nem volt borzasztó, de az biztos, hogy nem sikerült valósághűre...
Volt egy-két olyan dolog is, ami sztem jó húzás volt, pl. a szoba, ahol a plafonról bábuvégtagok lógtak (így hülyén hangzik, de a filmben jól nézett ki), és a történet egy része eredeti volt, de aztán átment a szokásos kísértetházas-az anyának meg kell mentenie a gyerekét és saját magát, mert senki sem akar hinni neki-sikerül a végén nagyon látványosan elűzni a gonoszt-és a végén minden jól alakul.... bocs, hogy elárultam a végét, de annyira egyértelmű, hogy mi lesz a vége, hogy igazából nem nagy spoiler...
A történetben igazából semmi extra nincs, annyira nem izgalmas az előadás sem, de viszont annyira sem rossz, hogy kitűnjön. Egy teljesen közepes film, amit bármikor, bárhol meg lehet nézni, lesz, aki elalszik rajta, lesz, aki halálra fogja magát rettegni alatta, lesz, akit meg az egész nem fog annyira érdekelni, és lesz, aki mesterműnek fogja nevezni... legalábbis gondolom.
A színészi játék sem kimagaslóan jó vagy rossz, a zene sem feltűnő. A rendező már elég régóta dolgozik filmekkel, volt már színész, producer, stb, ami csak lehetett, valszeg készült már jobb filmje... Nem mondom, hogy ha valaki megnézi, másfél órát fog elpazarolni az életéből, de senki ne számítson világmegváltásra...

Amúgy no-do-nak nevezik a filmben (azt nem sikerült kiderítenem, hogy a valóságban is így van-e...) az egyház által titokban elzárt felvételeket a természetfeletti eseményekről.