ördöghús

Ez most teljesen random lesz... a fiókban találtam, már el is felejtettem, hogy nálam van de így, hogy rábukkantam, gondoltam megosztom az olvasókkal is... Réges-rég (kb. 10 éve), amikor az anyám csirkét sütött, valaki észrevette, hogy az egyik darab úgy néz ki, mint egy ördög... és csináltak róla egy rakás fotót...(ennek semmi köze ahhoz, hogy vega vok...)
A kép minősége azért rossz, mert fotóról fotóztam... de azért látszik a lényeg...

Éééés, ennek örömére tessék élni a szavazás lehetőségével, és választani valamit az opciók közül jobb oldalt!!!

De dødes tjern/ Lake of the dead

Év: 1958
Ország: Norvégia
Műfaj: horror, pszichológiai, thriller
Rendező: Kåre Bergstrøm
Szereplők: Bjørg Engh, Henki Kolstad, André Bjerke, Henny Moan

A történet:
6 jó barát utazik egy a várostól félreeső vidékre. Liljan már korábban szólt bátyjának, hogy átmennek hozzá, de nem kapott még választ. Aggódik a bátyja miatt, mert egy ilyen elszigetelt helyen él, ráadásul még egy furcsa legenda is szól a környékről...
A csapat megérkezik a házhoz, de az ajtót nyitva találják, és Bjørn sehol. Úgy döntenek, megszállnak bent, és megvárják, hogy a fickó hazajöjjön.
Ebéd közben egyikük elmesél egy régi történetet a házról: 100 évvel ezelőtt egy Tore Gråvik nevű férfi építette, akinek furcsa hajlamai voltak, és fél lábú volt. Egyszer rajtakapta a húgát, hogy egy másik fickóval van, és megtámadta őket a baltájával. A pár eltűnt a közeli tóban, Gråvik pedig 3 nap múlva követte őket...
Azóta a férfi szelleme visszajár, és éjjelente megszállja az embereket, hogy azok is a tóba vesszenek...

Személyes vélemény:
Nem ismerem a régi norvég filmeket (ok, az újabbakat sem túlzottan...), de azt jó volt látni, hogy az amerikai filmipar nem hatott rá túlzottan... Például a szereplők nem voltak olyan mesterkéltek, hétköznapibbnak, hihetőbbnek tűntek ezek a figurák. A párbeszédek is elég jók voltak, szórakoztató volt, ahogy beszólogattak egymásnak, nem volt az a felesleges, túlzott udvariaskodás... Tehát csak ilyen apróságokban, de érezhető volt, hogy egy másik kultúrához tartozik a film...
Nagyon jól megoldották a hangulatot, nyomasztó és ijesztő is tudott lenni, ahol kellett... Voltak igazán félelmetes jelenetek is benne, és nem számít, hogy régi és fekete-fehér, akkor is zavaró tud lenni a néző számára.
De ami még különös volt, az az, hogy néha úgy éreztem, mintha egy korai, fekete-fehér, élőszereplős norvég verzióját nézném a Scooby-Doo-nak... ja, meg a kutya nélkül. Majdnem végig annak a vonalát követi: a szereplők elmennek valahová, valaki rejtélyesen eltűnik, van valami helyi mendemonda, a szereplők elhatározzák, hogy megoldják a rejtélyt, stb... (nem áll szándékomban elmesélni az egész filmet, de ha valaki ismeri a rajzfilmet, ki tudja találni...). Mondjuk lehet, hogy csak az én hülyeségem, párhuzamot állítani két ennyire különböző dolog között...
Összességében nekem nagyon bejött, érdekes film, nem laposodik el, szórakoztató és félelmetes.

Ajánlás:
Ha valakit érdekelnek a korai horrorfilmek, és nem csak az amcsi vonalon akar mozogni, ez egy elég jó választás lehet... És van benne egy dühös falábú favágó!!!

Alone/Faet

Év: 2007
Ország: Thaiföld
Műfaj: horror, dráma, thriller
Rendező: Banjong Pisanthanakun, Parkpoom Wongpoom
Szereplők: Marsha Wattanapanich, Ratchanoo Bunchootwong, Vittaya Wasukraipaisan

A történet:
Pimnek születésnapja van... valaki másnak is éppen akkor lenne, de az illető nem ünnepelhet vele.
A bulin Pim barátai kártyán jósolnak neki, azt mondják, hogy amit régen elvesztett, most visszatér...
Este telefonhívást kap, hazahívják Thaiföldre, mert az anyja kórházba került. A nő kénytelen visszautazni Koreából, bár nem szívesen, mert amióta a sziámi ikertestvére meghalt, a bűntudat miatt mindent hátra akart hagyni. Most viszont visszatér a régi családi házba, és eszébe jutnak a testvérével töltött idők emlékei, és az, hogy megígérték egymásnak, hogy mindig együtt lesznek. Ezt az ígéretet Pim akkor szegte meg, amikor a szétválasztásukat szorgalmazta, ami Ploy veszte lett.
Ploy viszont nem viseli túl jól, hogy csak ő halt meg...

Személyes vélemény:
Több hónappal ezelőtt (vagy talán már egy éve...) elkezdtem nézni ezt a filmet, de kb. 20 perc múlva ki is kapcsoltam, hogy keressek valami érdekesebbet. Persze már akkor sem tartottam rossznak, csak nekem úgy tűnt, hogy ez egy szokásos riogatós-kísértetes film, a már megszokott klisékkel... Most viszont egy fokkal elszántabban ültem neki, és azt kell mondanom, nagyon kellemeset csalódtam ebben a filmben. A igaz, hogy rengeteg nagyon tipikus dolgot fölhasználtak benne ( csak a legáltalánosabbak közül: fürdőkád, tükör, lift, lépcső, ágy... a szokásos riogatós helyzetek megteremtésének leggyakoribb elemei), elég kiszámítható volt, hogy mikor fog a szellem felbukkanni, de attól még egész hatásos volt (mert ha a kísértet baromi ronda, akkor a néző meg fog ijedni tőle, akár tudja, hogy mikor fog megjelenni, akár nem...). Szóval úgy gondoltam, hogy egy nagyjából közepes film, semmiképp sem rossz...
Aztán az utolsó 20-30 perc nagyot változtatott a véleményemen... (hogy mi történik a végén, nem fogom elmondani...még szép hogy nem.) A lényeg annyi, hogy szerintem zseniális (ha nem is a legeredetibb, akkor is egy jó húzás volt), érdemes kivárni emiatt a film végét... nem hittem volna, hogy ilyen jó lesz.

Ajánlás:
Parás filmet a parás filmek kedvelőinek... viharos estén, sötétben, egyedül...
Amúgy a Shutterhez hasonló kategóriában van, ha az bejött valakinek, valszeg ez is tetszeni fog, bár szerintem ez jobb (nekem a Shutter valamiért kicsit idétlen...).

ok, a 2 és a 3 között, inkább 3-mat adtam, mert lehet, hogy én már túlságosan megszoktam az ilyen kísértetek látványát XD...

Anilogue 2010, és még valami más, ami kevésbé fontos

Ha meg tudom oldani, holnap lesz ismertető, hétfőn lesz a töri oktv, utána már több időm lesz élni...( tanulok rá rendesen, de eszem ágában sincs megnyerni... egyrészt szerintem képtelenség, másrészt nem normális, aki ebben első helyezett lesz... bocsi a jövőbeli nyertestől ezért... de azért legalább iskolai szinten nem akarok az utolsók között lenni)

November 24-től december 02-ig ismét Anilogue, az Urániában és a Toldi moziban szokás szerint. Ez egy nemzetközi animációs fesztivál, általában baromi jó filmeket szoktak vetíteni, valszeg idén sem lesz máshogy... A jegyek elég olcsók, érdemes a lehető legtöbb filmet megnézni a programból, mert a többséget aztán viszik tovább, és ezzel az egy alkalommal fordul meg az adott film az országban...
Jan Švankmajer új filmjét is levetítik (elvileg), talán ennek köszönhetőn majd többen is utána néznek a korábbi munkáinak... minden esetre én nagyon várom.
Nálunk az egyik zsűri Satoshi Kon lett volna, bocs, de nem tudok rendesen írni erről, a rendező haláláról információt máshol lehet találni, én még a tagadási fázisban vagyok...

A fesztivál hivatalos oldala itt található, bár még elég hiányos...

Intruder

Év: 1989
Ország: USA
Műfaj: horror, thriller, gore
Rendező: Scott Spiegel
Szereplők: Sam Raimi, Ted Raimi, Dan Hicks, Ellisabeth Cox, Burr Steers, Bruce Campbell

A történet:
Egy kisebb közért záráshoz készülődik. Az utolsó vendég, az egyik alkalmazott exe, aki azért balhézik, hogy a lány nem akar visszamenni hozzá. A fickót az összes alkalmazott jól szervezett csapatmunkájával sikerül leszerelni, majd az elmenekül.
Később, a zárást követő ellenőrzésen úgy tűnik, elmúlt a veszély. Minden a megszokott rendben megy tovább, de egyre több jel utal arra, hogy a problémák csak most jönnek, mivel a kint őgyelgő szociopata bejut a boltba, és rendkívüli ötletességgel kezdi egyenként lemészárolni a dolgozókat, anélkül, hogy ezt a többiek különösebben észrevennék...

Személyes vélemény:
A slasherek többsége szerintem nem túl ijesztő (ok, egyáltalán nem), ezen a vonalon viszont meglepően jó volt a film. A feszültségkeltő zene szinte az egész filmet végig kíséri, de az elején még nagyon kevés valódi riogatás van, legtöbbször csak vaklárma, ami hülyeségnek tűnhet, de így a néző megszokja, hogy nem történik semmi durva, majd amikor ezt a sort megszakítják egy hirtelen gyilkolászással, elég jó reakciót hozhatnak ki a nézőből... Legalábbis nálam ez bejött.
Nem mondanám vígjátéknak, de nem is egy halál komoly film, valahol a kettő között van, akad néhány elég vicces/morbid jelenet benne (már ha valaki értékeli az ilyet... ha valaki nem bírja a fekete humort, nem fogja viccesnek találni ezt sem).
A gyilkolós jelenetek nagyon változatosak, igényesek, a speciális effektekért felelős emberek rengeteg más horrorfilmnél (pl Evil dead 2, Day of the dead) is dolgoztak, elég profi munkát végeztek.
A színészek többsége is valahogy kapcsolódik az Evil deadhez, valszeg nem véletlenül. Fontosabb szerepekben Sam Raimi, Dan Hicks, Ted Raimi és csak pár percre a végén Bruce Campbell is feltűnik, mind játszottak az Evil Deadben vagy a folytatásában, amiben pedig Scott Spiegel is színész és társíró... szóval elég nagy az átfedés a filmek között, ennek köszönhetően a színészi játékra nem lehet panasz, és úgy az egészet nézve is nagyon jól sikerült a film.
Különösen tetszett, ahogyan szórakoztak a kameraállásokkal, például amikor az egyik jelenetben az ajtógomb elfordult, az ajtóval szemben álló emberre nézve a kamera is elfordult. Gyakran nem közvetlen közelről mutatták a szereplőket, az előtérben valamilyen rács, polc vagy hasonló volt, és a mögött álltak az emberek, így még a kevésbé érdekes jeleneteket is fel tudták dobni, vagy rásegített a feszültség fokozására.

Amit negatívumként tudnék megemlíteni, hogy a film eleje kissé unalmas. Az első 15-20 percben azt hittem, hogy végig olyan lesz, de ha ennyit kibír az ember, utána már sokkal pörgősebb.1/2 off... na, hát ilyen poénok vannak benne...

Ajánlás:
Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon véres/erőszakos slashernek (akkor ez már splatter... mindegy), szóval ha valaki nem bírja az ilyet, nem ez lesz a kedvenc filmje. Aki pedig pont a vérengzés emiatt akar filmet nézni, szerintem ez egy elég jó választás... Amúgy én a kevésbé megvágott (vagy vágatlan) verziót néztem, azt érdemesebb...

...0.5

Mint azt korábban említettem már, oldalt van szavazási lehetőség, nagy segítséget jelentene, ha minden ide látogató szavazna valamire.
Köszönet, és minden jót!

...0.4

(Mivel folyton azon agyalok, hogy hogyan tudnék kevésbé kretén címet adni az ilyen bejegyzéseknek, ezért mostantól ilyen semmilyen, sorszámozott cím lesz... végül is tökmindegy a cím...)

Először is, jó sokáig elhúzódott a Junji Itos bejegyzésem megírása, de fönt van, úgyhogy éljen, meg minden... ez alatt a bejegyzés alatt olvasható.

Hétfőn voltam a World Press Photo kiállításon, ma van az utolsó nap amikor még látogatható, úgyhogy ha valaki megteheti, menjen el rá, mert elég jó volt (bár volt egy-két olyan kép, aminek én helyezést sem adtam volna, nemhogy első helyet, plusz még hogy körbejárja a világot... mindegy, ez személyes vélemény...) nagyon hatásos képek is voltak ott, egy-kettőt még így egy hét után is tisztán fel tudok idézni... Szóval érdemes megnézni... egy kicsit olyan, mintha az egész világ abban a teremben lenne.

Ja, és a Halloween... hát, ezen az oldalon semmi extra nem lesz, hiszen amúgy is horrorfilmekkel foglalkozik a blog, úgyhogy hülyén jönne ki, ha azt mondanám, hogy "Most pedig következik egy speckó bejegyzés, kizárólag horrorfilmekről!!!"... Jövő héttől pedig őszi szünet, tehát nyilvánvalóan megpróbálok a lehető legtöbbet írni, mert most van időm... Szóval most akkor van is speckó halloweeni nyüzsgés, meg nem is... el lehet dönteni, hogy kinek melyik a szimpatikusabb XD...

Éééés, oldalt lesz szavazási lehetőség (mingyá' megcsinálom), arra kérek minden látogatót, hogy ott válasszon valamit, ugyanis órákat szoktam csesződni a trailerek nézegetésével, hogy vajon mi legyen a következő film, amiről írjak, így pedig legalább lesz valami támpontom, hogy mi érdekli leginkább az embereket... Túl sok az ötletem, és csak így tudok szelektálni...