2011. május 16., hétfő

Naoyuki Tomomatsu elmebeteg csodái #1 - Stacy: Attack of the schoolgirl zombies

Azt már az előző bejegyzés végén megemlítettem, hogy a blog szülinapja alkalmából minden napra jön egy ismertető Yoshhihiro Nishimura/Naoyuki Tomomatsu/ Noboru Iguchi ide illő filmjeiről...
Ez egy elég szép masszív lista, még úgy is, hogy nem vettem hozzá a romantikus vígjátékokat, pornókat és egyebeket, amik a lista harmadát tennék ki...
Amúgy azért érdekesek ezek a rendezők, mert nagyon hasonló témájú/stílusú filmeket csinálnak, (néha együtt dolgoznak, néha külön), és nem csak rendezésben, de a jelmezek/speciális effektek/maszkok, és az ilyesmi munkákban is gyakran részt vesznek, hiszen ezeknél a filmeknél a speciális effektek és a jelmezek majdnem olyan fontosak, mint maga a rendezés, sőt, talán néhány filmnél sokkal többet is dolgoztak a szörnyeken, mint a történeten...
Lehet jönni azzal, hogy milyen gusztustalanok, és aberráltak, meg hasonlók azok, akik ilyen filmeket csinálnak, de az igazság az, hogy csak szimplán bátrak, és van annyi fantáziájuk, hogy megvalósítsák agymenéseiket... valszeg rengeteg ilyesmi film készülne világszerte, csak a rendezők gyakran nem mernek olyan dolgokkal előállni, amikkel ezekben a filmekben sokkolják a népet...
Ja, és az egész csak szórakoztatás céljából készült, felesleges mély filozófiai mondanivalót belemagyarázni, vagy logikát keresni benne, komolyan venni meg végképp nem szabad... vagyis szabad, de akkor a lényeget figyelmen kívül hagyja az ember, és csak egy hihetetlen rossz filmet fog látni (legalábbis annak fogja látni).... gondolom.

Talán feltűnik majd valakinek (ha előre megírom, valszeg fel fog tűnni...) de vannak visszatérő nevek a stáblistán, ami nem csoda, az évek során rendesen összegyűlt egy kisebb csapat, ami részt vesz majdnem minden film készítésében... tiszta családias az egész.

Igyekszem időrendi sorrendben haladni, bár ettől néha eltérhetek....

Stacy: Attack of the schoolgirl zombies


Év: 2001
Ország : Japán
Műfaj: horror, gore, vígjáték
Rendező: Naoyuki Tomomatsu
Szereplők: Norman England, Hinako Saeki, Tomoka Hayashi, Natyuki Kato, Yukijiro Hotaru
Speciális effektek: Hiroshi Sagae, Takashi Oda

Az I. sz. végére a 15 és 17 év közötti lányok egytől egyig meghalnak, majd vérszomjas zombiként feltámadva Stacyké válnak. Ezeknek a Stacyknek megölésére a leghatásosabb mód, ha 165 darabra vágják őket, és emiatt új, divatosabb kiszerelésekben dobják piacra a cégek a fegyvereket.
Senki sem tudja már, hogy miért történik ez, de a családtagok kezdenek belenyugodni, a lányok meg csak annyit akarnak, hogy szívük választottja darabolja föl őket, ha itt az idő...

Amúgy amikor az ember már azt hinné, hogy az egész sehová sem vezet, végül is kidolgoznak valamiféle magyarázatot, ami tekintettel a film szellemiségére, egészen elfogadható...

Személyes vélemény:
Gyomorforgatóan érzelgős, a főszereplő kiscsaj folyamatosan röhögcsél, az egész túldramatizált és pózolós, de ettől függetlenül remekül elszórakoztatja az embert, hozza mindazt, amit a későbbi ilyesmi kategóriás filmek gore terén, bár még enyhén prototípus érzetű...
Alapból nincs nagyon történet, csak valami alapötlet, és a lényeg, hogy sok-sok zombikiscsaj legyen benne, akiket különböző módszerekkel, látványosan nyírnak ki... ja, és baromi vicces fröcsögős hangeffektekkel.
Eddig nem írtam a filmről túl sok jót, de jobb, ha tud ezekről az ember mielőtt megnézné...

Azért is választottam ezeknek a filmeknek bemutatását időrendi sorrendben, hogy látsszon a fejlődés, hogyan kezdődött, és milyen változások történtek a sablonokon, amikre épülnek a későbbi filmek (igen, sablonok, mert szinte mindegyik szörnyen leegyszerűsítve majdnem ugyan azokat az elemeket tartalmazzák... pölö: A főszereplő egy (vagy több) csaj, aki(k) valami miatt elszántan harcol(nak), a rendszerint mutáns/gépiesített gonoszok ellen. (ilyen például: Tokyo gore police, Machine girl, Vampire girl vs. Frankenstein girl, stb))
Miután ez a film az első a listámon, mondhatjuk, hogy valahol itt kezdődhetett ez a folyamat...
Ez még messze nem olyan cool, mint a későbbi alkotások, de hangulatban már közel jár, és szép mennyiségű darabolás/belezés van benne, igaz, az egész nagyon műnek látszik(, de ezen később sem fognak annyit változtatni).
Vicces, de nem annyira, hogy bárki belehalna a röhögésbe, csak a látvány nevetséges, valószínűleg van valami szándékos is abban, hogy ez ennyire "gagyinak" tűnjön.
A színészek nem túl érdekesek, nem valami jók, de nem is számít annyira, hiszen ezek a filmek teljesen más szellemiségben készülnek, bár később jobbak is szerepelnek majd (pl Eihi Shiina, aki feltűnik több filmben is, őt naggyon szeressük).
A lényeg annyi, hogy ez végképp a szórakoztatásra megy rá, hiszen itt még a látvány sem olyan, hogy ott tartaná a nézőt, aki meggondolná magát... szimplán viccesen bugyuta, rengeteg művérrel/ember darabokkal, és jó nézni a rendező találékonyságát. Ha az ember egy agyatlan filmet keres kikapcsolódásra, ez tökéletes.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése