Á meia-noite levarei sua alma/At midnight I'll take your soul

Év: 1964
Ország: Brazília
Műfaj: horror, természetfeletti
Rendező: José Mojica Marins
Szereplők: José Mojica Marins, Valéria Vasquez, Nivaldo Lima, Magda Mei, Ilídio Martins Simones

A történet:
Főszereplőnk (Coffin Joe ,vagyis eredetileg Ze do Caixao, amit az amcsi névfordítók jelentésben átköltöttek...) szerint a létezés értelme a vér... de hogy tudja továbbvinni a vérvonalát, ha a feleség meddő?

Coffin Joe jól elvan temetkezési vállalkozóként a temetők idilljében, nagypénteken bárányhúst zabál, és amikor teheti, rettegésben tartja a körülötte lévőket, akik hisznek a hagyományokban...
Miután ennek a remek embernek nem tud gyereket szülni a felesége, nincs más megoldás, mint hogy el kell tenni láb alól az asszonyt, és keresni kell egy olyat, amelyik jobban funkcionál... mondjuk a legjobb barátja nőjét.
Egyik este elmennek hármasban a cigány jóshoz, hogy megtudják, mit tartogat számukra a jövő. A jós nem áltatja őket, mindegyiknek beszámol arról, hogy milyen csúfos véget fognak érni... Így is lesz, Joe által beteljesül a pár végzete, azonban minden még neki sem sikerülhet...

Személyes vélemény:
Érdekes időszak volt a horrorfilmek terén a 60-as évek, többek között azért is, mert ekkor egyengették ki az utat a következő egy-két évtizedben berobbanó gore-áradatnak (ami még mindig tart, és még jó sokáig tartani is fog. Ez egy tény, és kész :).)
Az ábrázolásban egyre bátrabbak, és bár még nem mondanám az akkori alkotásokat annyira durvának, de már jó nyomon haladnak... Ebben a filmben pl. volt szemkiszúrás, csonkolás, és mindent rendesen mutattak, a művért sem sajnálták ki az egyes jelenetekből... Ok, mondjuk ez a film egy eléggé más kultúrához tartozik, nem idealizálnak annyira, egy amcsi filmben több bátorság kelhetett ahhoz, hogy elhagyják a heroizált, sablonos főszereplőket...
Amúgy amit én mindig értékelek, az a férgek a hullákon. Az egy remek dolog. Egy kis apróság, de sokat javíthat a látványon, sokkal meggyőzőbbek lesznek a hullák, a néző számára visszataszítóbb lesz az egész... Ez a figyelmesség szép volt. A másik ilyen, ami nagyon tetszett, az Joe házában a falakból kiálló kézszobrok... nem tudom, hogy hány embernek tűnt fel, de szinte tele van velük a ház, (Joe még ruhafogasnak is használja az egyiket).
Az első brazil horrorfilmként emlegetik, ebből a szempontból nem kis dolog, hogy épphogy belekezdenek, máris megalkotnak egy kultikus horrorfigurát. Nagyon jól kitalált személyisége van Coffin Joenak, egyszerre lett cool és visszataszító, nem csoda, hogy kapott még néhány folytatást a történet...
A speciális effektek nem rosszak, de nem is nevezném csúcskategóriásnak őket, a készítők a rendelkezésükre álló költségvetésből kihozták, amit tudtak... a hullák ábrázolása elég jó lett, de például a baglyos riogatós rész megmosolyogtató volt, mondjuk még ez is belefér... A színészi játék nem mindig volt hiteles, vegyesre sikeredett, ami a körülményeket tekintve érthető, csoda, hogy elkészült a film, miután annyi viszontagsággal kellett megküzdenie a rendezőnek. Ennek az alkotásnak az elkészültét csak José Mojica Marins megszállottságának köszönhetjük, és köszönjük is.

(A trailer nem biztos, hogy eredeti, sok benne a spoiler, de amúgy nincs vele túl sok probléma...)